Ha megvan a struktúra és fel is töltötted az első adag feladattal a projekteket, akkor jön a napi szintű használat, amire én a GTD metodológiát használom, de nem kikerülhetetlen az sem.
Ami a legkritikusabb része a hatékonyságnak: ha nem rögzítesz minden feladatot mindig ugyanoda (Todoist, Asana, kockás füzet, bármi), akkor egyik sem lesz pontos, így nem is támaszkodhatsz rá a mindennapokban.
A GTD (Getting Things Done) módszer lényege pont az ilyen aprólékos feladat rögzítés, hogy ne kelljen utána ilyesmin rágódni. A rendszer kezeli helyettünk.
Személyes tapasztalatom az, hogy ezt az ugrást az segít megtenni, ha nem csak a munkahelyi dolgokat viszed ide fel, hanem az otthoniakat is. Persze nem kell minden napra egy-egy reggeli-ebéd-vacsora feladatot felvinni (persze lehet…), de vannak olyanok, amiket akár el is felejthetsz, így érdemes felírni (bevásárlás, számlák, lotto, autószerelő). Ezzel tulajdonképpen csak mélyíted magadban az alkalmazás használatát és hamarabb válik rutinná.
Mivel nálam a GTD a munkám alapja, így a ToDoist kiválasztása egy fontos döntés volt.
Ha érdekel a GTD, akkor itt tudsz utána olvasni, hogy mi is az.