Lehet mérni a hatékonyságot? [Podcast]

Akkor ez egy hardcore téma, Péter?
Ez most egy hardcore téma, szerintem olyan szempontból majd, hogy én sem tudom még a megoldást rá. Ez folyamatosan alakul bennem. Most az epizódra készülve is elolvastam egy 5000 szavas elemzést, amit a Harvard Business, mit tudom én, micsoda csinál.
– Review mond azt, az mindig jó.
– Szóval most tudok és olvastam egy ilyen iszonyat elemzést.
– Hatékony leszek.
– Egy podcast azoknak, akik szeretnének hatékonyabbak lenni.
– Hatékonyabbak, de hatékonyabbak.
– A napi küzdelmeidben, az idővel folytatott harcodban szeretnénk segíteni ezzel a műsorral, veled együtt keressük részről részre, hogy hogyan lehet szervezettebben élni, időt spórolni, kevésbé aggódni.
– Ez a cél. A többit pedig már csak rajtad és rajtunk múlik.
– Hatékony leszek Podcast, ha jobb akarsz lenni saját magadnál.
– Ó, nagy szeretettel köszöntünk, ez a Hatékony leszek. Podcast ismét jó találkozni, feltöltődve, lelkesedve és hát egyébként is túlbuzogva az életerőben, mert hát továbbra is azon dolgozunk, hogy hatékonyak legyünk, te, mi, ők, vagy hát reményeink szerint mindenki, főleg te, aki ezt hallgatod. És hát nyilván ebben a kalandban azért ketten lépdelünk. Péter egy kicsivel előrébb, talán egy lépéssel előttünk, hogyha lehet. Én meg így mögötte, mert mindig megpróbálom utána a morzsákat felszedni, hogy Péter segíts nekem. Én legalábbis így állok hozzá. Helló, itt Mikos Ákos.
– És Tóth-Czere Péter. És hát nagyon reméljük, hogy te is itt vagy és figyelsz, hogyha kérdésed van, akkor természetesen, akár menet közben is, mármint a hallgatásod közben, hiszen hogyha ez így nem élőben ér téged, akkor a hallgatásod közben írd nyugodtan a discord szerverünkre, merthogy ez is működik. Ezeket majd még elmondjuk szépen sorban, mert hát fogjuk majd figyelni és mérni ezeket az üzeneteket.

– Ez az egyszerűbb része.
– Hát, mondjuk az üzeneteket mérni, ezt én is így sejtem. Ugye a mai témánk, talán olvastad is, és lehet, hogy fél füllel hallottad, hogyan mérhető a hatékonyság, néha lesek innen a kis menetrendünkből. Szóval, hogy hogyan mérhető a hatékonyság, ezt keresgetjük. Én azért úgy sejtem, hogy ez már egy igazán kézzelfogható téma lesz. Ez már nem csak az érzésekről szól, hanem nyilván a mérhetőség révén itt kvantitatív dolgok is előkerülnek. Mennyire megosztó téma terület ez egyébként a hatékonyság művelői, kedvelői, hódolói előtt, közben neki.
– Szerintem olyan szempontból, hogy megosztó téma legyen az, hogy mérheti-e magát, hogy mérje-e, inkább így kérdezze magát az, aki szeretne foglalkozni a hatékonysággal, ott szerintem egyáltalán nem megosztó. Mert amikor azt mondom, hogy szeretnék hatékonyabb lenni, akkor azért még én is azon a szinten vagyok, amióta ezt az egészet művelem, és szerintem még nagyon-nagyon sokáig azon a szinten leszek, hogy szeretnék visszajelzést kapni a saját rendszerem felől, hogy most én hatékony vagyok-e egyáltalán, vagy csak azt mondom, hogy szeretnék a hatékonysággal foglalkozni, és egyébként egy teljes katasztrófa, amit csinálok. Tehát van igény szerintem ebben a mi is közösségben arra, hogy kapjunk visszajelzést saját magunk számára, és nem átfogalmazom, nem az, hogy nem a, hanem hogy nem csak a családtagoktól, kollégáktól, környezettől, hogy nagyon hatékony vagy. Mert ez egy nagyon fontos tényező, tehát, hogy ezt én fölírtam magamnak ide a mai tervbe, hogy van egy ilyen pont, amikor erre szükség van, de nekem kell egy megerősítés a saját rendszerem felől is, hogy én lássam számokban, adatokban azt, hogy tényleg hatékony vagyok, jobban csinálok valamit ma, mint tegnap.
– Mikor gondolkodtam ezen a témán, hogy majd erről fogunk beszélgetni, akkor az fogalmazódott meg bennem, hogy bár ugye az előző részek egyikében előkerült az, hogy mi az, hogy hatékonyság, hogyha még nem hallgattad meg, akkor feltétlenül tedd meg. Ugye azt jártuk körül, és hát egy nagyon kicsit summázva is, hogy pivily fajult a beszélgetés. A hatékonyság az tulajdonképpen egy érzés, de hogy azt, hogyha ezt érzem, mármint magát a hatékonyságot, akkor nem az jut legelőször például nekem eszembe, hogy áh, de hatékony vagyok, hanem a szó talán legegoistább vonatkozásában az, hogy ude szuper, de jó érzés, de szuper vagyok, vagy a mai nap, de jól sikerült, és nem a hatékonyság kerül elő. Akkor kerül elő a hatékonyság szó, és akkor ide vezetném vissza a mai témánkat, hogyha ezt le is tudtam mérni. Tehát, hogy számokban tudom kifejezni, hogy akkor figyelj, most akkor mit tudom én, öt gyufaszálat letettem az asztalra a tegnapi háromhoz képest, akkor hatékonyabb volt. Tehát, hogy mérhetőbbé vált. Na, innentől jön a hatékonyság szó, vagy fogalom nekem, vagy nem tudom, hogy ez így másnál is előjön-e, vagy te hogyan tudsz rácsatlakozni?
– Hát alapvetően én is azt gondolom, hogy kell, hogy legyen valami, amibe tudok kapaszkodni. És nekem a legnagyobb problémát az okozza, hogy. és talán ebben majdnem azt mondtam, hogy ebben egyetértettek a Harvardosok velem.

Az ő kutatási eredményeikben is egy sarkos pont volt az, hogy amikor nap végén azt mondod, hogy tudni akarod a saját hatékonyságodat, akkor van egy ilyen alapvető igény arra, hogy meglegyen a teljesség érzése. Tehát, hogy nincs az, hogy hatékony vagyok, mert tízből két dolgot tudok mérni, és az a kettő működik. Tehát hogyha ez így lenne, akkor nem mondanám azt, hogy tuti, hogy hatékony vagyok, mert tízből kettőre azt mondom, hogy jó, a másik nyolcról meg lövésem sincs. És ugye a Harvardos kutatásból is az jött ki, hogy minél pontosabban tudom mérni az egészet, és minél közelebb tudok kerülni a valósághoz, annál magabiztosabban tudom kijelenteni azt, hogy hatékony vagyok, annál nagyobb hatása lesz rám egyébként ennek az eredménynek.
– Nem tudom, mennyire szaladok előre, és lehet, hogy kérdésként sem tudom feltenni, de most bennem az sejlett fel, hogy akkor ilyen szempontból az, hogy most ma számokról, mérési eszközökről, egy csomó kézzel fogható realista, mondjuk így, dolgokról fogunk beszélgetni, az nem annyira cél, merthogy ez már onnantól a hatékonyságnak is egy ilyen megkötője lehet. Nem annyira a célunk, hanem egész egyszerűen csak tényleg mérőeszköz, hogy visszaellenőrizzük, belekapaszkodjunk, azt hiszem, ezt a szót használtad, mert hogy szerintem könnyű lehet abba is bele, hogy is mondjam, süllyedni, hogy akkor onnantól kezdve, hogy itt már számokról beszélünk, akkor ezek kitűzött célok. Biztos az is fontos, csak én nagyon érzem azt, hogy néha ez a nyomást, vagy pont a gátló tényezője is lehet, hogy ma öt gyufaszálat kéne leraknom, de csak háromra voltam képes hatékonyan.
– Igen, az egy fontos része ennek az egésznek, tehát, hogy félreértés ne essék, tehát kell, hogy tudjam mondani azt, hogy én öt valamivel többet csináltam, mint tegnap. Csak tekintettel kell lennem arra a tényezőre, meg azokra a faktorokra, amikre nincs ráhatásom. És látnom kell azt, hogy mire tudok csak tippelni, mire fognak csak az érzéseim válaszolni, mire kell egy külső visszajelzés mindenképpen például.
– Oké. Jó, ennyiben előreszaladok?
– Viszont akkor nagyon fontos kérdés, hogy egyáltalán miért kellene ezt mérnünk, vagy miért kell nekünk ezzel foglalkoznunk?
– Hát azért, mert azok, akik most itt vagyunk és ezt hallgatjuk, meg csináljuk, nekünk van egy függésünk azért alapvetően afelé, hogy szeretnénk hatékonyabbak lenni. Ez már én azt gondolom, hogy azért egy jó téma, sok minden más hasonló mellett, de a produktivitás meg a hatékonyságnak a keresése azért egy jó téma, mert ez nem egy kényszer tényező, hanem alapvetően ez szerintem annak, aki ezt tényleg komolyan csinálja, az mocskosul élvezi. És inkább hobbi, mint meló. És azért szeret. mindenből szeretjük megkapni a visszajelzéseket. Ez az egyik része. Aki meg úgy áll hozzá, hogy neki ez egy minimál plusz kell, hogy legyen az életében, mert muszáj mérnie, annak meg azért jó, hogyha elmélyed benne, mert meg tudja találni a saját maga igényeire szabottan a legkisebb energia befektetéssel fenntartható rendszert. Tehát nem kell, hogy mindenkiből ilyen produktivity függő legyen. Viszont annak, aki nagyon távol akarja tartani magát ettől a világtól, is kell, hogy legyen valami, amihez vissza-vissza tud térni időnként, és van egy bója, amihez visszaevez.
– Ez annyira nekem személyre szabott, úgy értem, hogy már csak abban a mátrixban is, amiben most mi itt ülünk, mármint a kettőnkben, és akkor ugye még harmadikként téged, aki ezt hallod, nem is tudunk bevenni, hiszen annyiféle lehetsz, és pont erre akarok rákérdezni, hogy már csak a mi vonatkozásunkban is, hogy a te feladatköreid, a te munkád is, az én munkám is, másfajta mérőszámokat igényel, és hogy ezt hogyan lehet, vagy mivel kell egyáltalán mérni? Tehát milyen mérőszámaink vannak, vagy ezt magamnak határozzam meg, egyáltalán hogyan álljunk ehhez?
– Nyilván sok tényezőtől függ, de nem is gondolkoztam rajta, hogy magamnál miket szoktam mérni, mik azok, amiket magamnál még lusta vagyok mérni, mert ilyen is van. Mi az, amit szeretnék mérni magamnál, de még nem jöttem rá, hogy mi lenne rá a tökéletes megoldás, tehát még most sem bírom. Tehát hogy ilyen oldalakról közelítettem meg ezt a témát. És szerintem nagyon-nagyon sok van. Most így igyekeztem kigyűjteni egy olyan átfogó listát mára, amivel nagyon sok ötletet lehet meríteni mindenkinek a saját maga rendszere számára, hogy mit szeretne mérni. És akkor írtam ilyen példákat magamnak, hogy például mérni kell, kezdjük az egyszerűbbtől, mérni kell a darabszámot. Egy nap hány valamit csinálok, meg hármat vagy ötöt vagy hetet vagy tízet ugyanannyi idő alatt. Legyen egy kvantitatív mérésem, mert az a legkönnyebben megoldható, az még annak is nagyon könnyen megoldható, aki nem akarja mérni. Tehát az, hogy raknom kell egy pipát egy listának az elejére, vagy a végére, és az mondjuk azért ma már digitálisan egy kattintással elérhető megoldás, az bárkinek bele fog férni. És akkor ezen felül azt gondolom, hogy mérni lehet, meg mérni kellhet még olyanokat is, hogyha mélyebben szeretnénk megismerni magunkat, hogy hogyan tudjuk ezekkel a kattintásokkal mondjuk tartani a határidőket? Tehát lehet, hogy mindent elvégzek, de hogy mindennel elkések, akkor azért az a hatékonyság érzés, az egy elég komoly csorbuláson fog átmenni. És ez is egy fontos tényező ilyen szempontból.
– Igen.
– Bocs, bocs, csak annyiban közbevágva, csak az jutott eszembe, hogy itt biztos, hogy témában, hiszen tudom, hogy majd priorizálásokról és egyebekről szerintem fogunk még beszélni, de hogy az jutott eszembe, hogy elvégzek minden feladatot, de nem jó prioritási sorrendben.
– Igen.
– Tehát tulajdonképpen az van, hogy akkor közben egy ilyen folyamatos nyomás keletkezett bennem, hogy hú, még rajtam van egy egyes prioritású, de akkor gyorsan megcsinálom ezt a két kettest, tehát, hogy ilyesmi eszembe jutott, hogy ugyan megvan időre, megvan a darabszám is, de hát valahogy pont nem jó sorrendben a jót, azt természetesen idézőjelbe tenném. Tehát, hogy nem olyan sorrendben, ahogy az a leghasznosabb lett volna, végzem el.
– Igen.
– Akkor azt is érzem egy kicsit hibának, most nevezzük hiba, de nem akarom így mondani.
– Én se hibaként szoktam megfogalmazni, de például amikor a saját rendszeremet értékelem, akkor én azt rendszeresen szoktam nézni, hogy az a struktúra, meg az a felépítés, amivel dolgozok, az kiszolgálja-e ezt a megoldási igényemet, hogy a határidőket szeretném tartani, de itt a GTD-be kicsit belenyúlva van egy olyan értékelési faktor, amikor eldöntöm, hogy melyik feladattal akarok foglalkozni, a legvégén az egész folyamatnak, hogy melyik az, ami nekem a legfontosabb. És azért ez egy nagyon fontos része a dolognak, mert megcsináltak három-négy olyan papíron top prioritású feladatot, ami nekem a hátam közepére se kéne. És ahelyett megcsináltok három-négy nem top prioritású rendszer szerint, nem top prioritású címkét kapott feladatot, ami adott pillanatban nekem nagyon fontos, hogy én azokat akarom megcsinálni. A rendszer oldalról az egy nem hatékony döntés, ha meg azt mondom, hogy nap végén nekem le kell ülnöm és értékelnem kell magamat, akkor az egy hatékony döntés volt, mert sokkal jobban fogom érezni magamat attól, ha azokat csinálom meg. És egy jó rendszerben megvan a lehetőséged, hogy ezt a két dolgot nem az, hogy tökéletesen egymásra rakod és átfedjenek, de hogy tudjad közelíteni. Tehát, hogy azért az igazi nagy élmény az abban van, amikor a határidők is megvannak, és a személyes megelégedettségem is megvalósul.
– És ez még mindig csak a darabszámról beszélgetünk, ha jól tudom.
– Itt a darabszám és a határidő mátrix, tehát hogy az még mindig csak két dolog, hogy mennyire tudom tartani a határidőket, és mennyire tudom fenntartani azt a darabszámot, amit szeretnék magamnál látni.
– Bocs, ebben a vonatkozásban a határidő, vagy hogyha csak ebből leveszem a határ szót, és marad az idő, az is mérőszám? Tehát az idő is lehet egyfajta ilyen mérőegység?
– Nagyon-nagyon sok helyen használnak például time tracker appokat, meg alkalmazásokat. Én sose voltam ennek a pártolója, hogy mérjem azt, hogy mennyi idő alatt vagyok. És nem vagyok benne biztos, hogy ez jó dolog, hogy nem mérem.
– Nem vagy biztos benne, hogy általánosan jó vagy, hogy neked jó?
– Nem, én abban vagyok biztos, hogy az jó döntés volt, hogy nem mérem a saját magamét. Mert az egy nagyon-nagyon érdekes visszajelzés lenne saját magamnak például, hogy az elmúlt 10 évben én keresőoptimalizálással foglalkoztam szakmám szerint a legtöbbet. És tök vicces lenne látni azt, hogy mondjuk egy ilyen nagyon klasszikus, viszonylag strict feladatot, amire egy sablonunk van a projektmenedzser-rendszerben, hogy van egy új ügyfél, akinek kell egy auditot csinálni, az egy hetvenöt feladatból álló lista. Ez ilyen copy pass, tehát, hogy maga a projekt felállítás is úgy működik, hogy a sablonból átmásolom, semmi nem változik benne. És kíváncsi lennék arra, hogy ugyanazt a feladatot ugyanazokkal a szoftverekkel, tíz évvel ezelőtt mennyi idő alatt csináltam meg, és most mennyi idő alatt tudnám megcsinálni. És ilyenkor például bánom, hogy sosem értem, hanem mindig csak nap végén nézem meg az össz darabszámot, hogy ma tempósan tudtam haladni, ma nem tempósan tudtam haladni, mert vannak más szempontok, de még így is elégedett vagyok vele, mert viszont fontosak voltak, amiket megcsináltam. Úgyhogy én támogatom a Time Tracking típusú dolgokat, sőt, megmondom őszintén, már olyan kütyük is vannak, és ezzel megint egy picit előrébb szaladtunk, de olyan kütyük vannak már, amik így tényleg így csábítanak arra, hogy mérd az idődet, amit elköltesz rá, mert annyira jól néznek ki, meg annyira menő cuccokat találnak ki, hogy rácsábítsák az embereket erre.
– Na, még mielőtt magunkra szíjazunk, és beindítunk, nyomunk egy gót, egy nagy online gót bizonyos applikációkra, még maradjunk abban, kérlek, hogy jó, azt értem, hogy már ez is elég lenne, hogy darabszám, meg idő alapján mérjük a hatékonyságunkat, de mi az, amivel még szerinted esetleg lehet mérni, nyilván nem mindannyiunknak, hanem ott van egy nagy medencében, amiből esetleg én is kiválaszthatom magamnak, hogy na, ez is jó mérési eszköz lehet, mármint hogy mérési szám.
– Még egy gondolat erejéig egy kicsit az előbbiekhez kapcsolódva, arra találtam egy olyan gondolatot, ami nekem megtetszett, hogy vannak ugye az elvégzett feladataink, meg vannak a határidőink, hogyha ez a kettő nagyjából megvan, akkor ebből ki lehet alakítani egyfajta egyenletet, amivel viszonylag nagyon egyszerűen tudom értékelni az adott napomat, hetemet, hónapomat, amilyen időszakot akarok, mert ki lehet ezt mondani úgy is. Nagyon fapados és nagyon ilyen baltával szoborfaragós hangulata van, de mondhatjuk azt, hogy a hatékonyság az egyenlő az elvégzett feladatok osztva beérkező feladatokkal. Tehát hogyha egy egésznél nagyobb lesz az eredmény, akkor többet oldok meg, mint ami bejön, tehát hatékonyabb vagyok. Hogyha egynél kisebb az eredmény, akkor kevesebbet oldok meg, mint ami bejön. Tehát valami probléma van, nem feltétlen az én hatékonyságommal, mert lehet az, hogy én kapok napi ezer e-mailt, ami tök mindegy, milyen hatékony vagyok, az egy olyan mennyiség, amit nem lehet feldolgozni. Nyilván az eredmény az egy, hogy is mondjam, egy belső útra invitál mindenkit majd, hogy miért nem vagyok, vagy miért vagyok ennyire hatékony. Ha valakinek 3 egészes átlag jön ki, akkor ott viszont szerintem egy kicsit ingerszegényre van beállítva a rendszer.
– Illetve nem biztos, hogy emberi lényről van szó, vagy valami nagyon szuper.
– Igen, az meg a másik.
– Igen, igen, igen.
– Én nem éreztem azt, hogy most hirtelen beállítanám magamnak célnak, hogy három egész, nem tudom, kettes legyen ez az átlagom. Az egyessel is már tökéletesen megvan.
– Igen, de szerintem az a jó, hogy ilyen 1 egész nagyon kicsi valami. Tehát, hogy 1,1-gyel már azt látod, hogy folyamatosan apad előtted az a feladathegy, amit egyébként az elmúlt évtizedek alatt mondjuk föltornyoztál magadnak. Ha már azt látod, hogy az egy kicsit fogy, az bőven elég. Tehát nem kell ezt pótolni.
– Bele is borzongtam hirtelen. Aztán nem tudom, hogy ezt a határidő feladat tengelyt, ezt így annyiban lezárhatjuk-e, hogy nekem eszembe jutott egy ilyen talán mérőszám, de ebben nem vagyok biztos, hogy mondjuk ezt jól lehet-e mérni, a minőséget. Úgy értem, hogy biztos lehet mérni, meg hát erre tudom, hogy van teljes tudományterület is, meg minőségbiztosítás, meg egyebek. De hogy mondjuk csak a saját persze, hogy saját területemből tudok kiindulni, és még ott is elsősorban a kreatív rész jut eszembe, hogy azoknak a minősége mérhetően növekszik-e, vagy egyáltalán a minőség a hatékonyság vonatkozásában úgy jön-e elő, hogy mondjuk növekszik a minősége annak, amit elvégeztél. Szóval hogy van ez a minőséggel?
– Nem, a minőség az egy ilyen nagy bugyor gyakorlatilag, amivel nagyon sok egyéb mérőszámot tudok bepakolni. Mert azt mondom, hogy ha jó a minősége annak, amit csinálok, akkor azzal sok egyéb visszajelzés, ami itt már külső dolgokat is belevonhatunk, emelkedni fog. Például, hogyha én szolgáltatóként dolgozok marketing feladatokkal, hogyha emelkedik a szolgáltatásunknak a minősége, akkor elégedettebbek lesznek az ügyfeleink. Egyébként meg mi is, mert azért én is úgy vagyok vele, hogy tökre imádom, amikor valami brutálisan jó dolog kerül ki a kezeink közül. És akkor olyan büszkeség tölt el. Tehát, hogy van egy olyan elégedettség, ami egy belső elégedettség, és ez egy szoft mutatója a hatékonyságnak, és ez az a része, ami nem nagyon mérhető most. Van rá megoldás. Utánanéztem, és igazándiból van rá szubjektív módszer, hogy hogyan mérjük az elégedettséget meg a minőséget. De ez az egyik nagyon fontos része szerintem annak, hogy minőség szempontból hogyan tudjuk értékelni magunkat, hogy mennyire vagyunk elégedettek azzal, amit csinálunk. Mi saját magunk, a saját elvárásaink szerint. És ez azért szubjektív, mert vannak a perfekcionisták, akiknél a 98 százalék is vacak, mert hol van az a két százalék, és vannak azok, akik meg azt mondják, hogy igazándiból, hogyha egy NVP kategóriájú szintet elérünk, akkor azt már ki lehet engedni a vadonba, és az már elég.
– Elkezdtem vigyorogni. Azért, mert úgy érzem, hogy a műsorunknak egy nagyon fontos áthidaló eleme lehet majd az, amikor egy ilyen látens pareto-elv számlálót elindíthatunk. És ez nekem az egyetlen vesszőparipám, ami tudom, hogy a hatékonysághoz kapcsolódik, és az én tudatlanságomban az egyetlen olyan fénypont, amibe mindig kapaszkodtam, hogy Pareto úr elve alapján, azt hiszem, ez az MVP is valahol itt kering. Szóval, hogy ez a 80 százalék is tud nagyon szuper lenni, és a maradék 20 százalékba nem kell beledögleni. És valahogy most itt érzem, hogy az első pink fel kell, hogy jöjjön a Pareto elv számlálónkban. Szóval.
– Ez működik egyébként, de szerintem mindenkinél. Igazándiból az ilyen nagyon hardcore perfekcionistáknál kell egy olyan felismerési pontnak eljönnie, hogy a 100 százalékot el lehet érni természetesen, de nincs azzal semmi gond, hogyha a 80%-nál már bekapcsolódik az univerzum ebbe a folyamatba, és megosztjuk adott esetben a tapasztalatainkat, a tudásunkat, az eredményeket, a bármit mindenki mással, és egyébként menet közben építjük tovább. Tehát az örökké tervezésből sosem lesz termék, hanem meg kell csinálni azt, ami már ad értéket, és menet közben ezen lehet javítani, sőt, már dörömböl az ajtón a szél, szél szempontból is. Mennyivel jobb az, hogyha kiadsz egy 80 százalékost és utána el tudod adni a 100 százalékost még egyszer ugyanannak a körnek, mert miért ne? Mert az egy verseny tű, kategória, és akkor már ez egy abgrid edition-je annak a másiknak, és itt próbálok visszatérni mostantól a magyar nyelvre.

Úgyhogy ez a része szerintem nagyon-nagyon fontos, hogy ezt meg kell tudni ugrani mindenkinek, meg a magamfajta perfekcionistáknak is, hogy nem szabad addig várni, amíg tökéletesre csiszoltuk, hanem kell, hogy hozzáférést adjunk a világnak hozzá.
– Illetve bocsánat, én talán nem is tudom, hogy egyáltalán ki merhetem-e mondani ezt, de hogy pont, hogyha a minőségről beszéltünk, akkor itt a perfekcionizmus kapcsán, tehát mondjuk egy 80 százalékos valami, vagy MVP, akkor így az még nem azt jelenti, hogy ez nem minőségi, mert biztos attól lehet még mindig jobbat, de hogyha már van egy belőtt szint, amitől már azt tudod mondani, hogy ez egy minőségi cucc, és akkor innen még lehet a minőségibb, meg a legminőségibb, meg a legeslegminőségibb fokozat, tehát ezeket is el lehet érni, meg tök jó, hogy van akkor még cél, de hogy az még minőség, tehát hogy attól még nem adtad alább a dolgot. Én legalábbis így szeretek hozzáállni.
– Én azt gondolom, hogy akinek fontos az, hogy közel legyen a 100 százalékhoz az eredménye, annál a 80 százalék is egy nagyon minőségi cucc lesz. Aki igazándiból tesz rá magasról, annál a 100 százalék is rosszabb lesz, mint a másiknál a nyolcvan.
– Jó, akkor most viszont muszáj vagyok feltenni azt a kérdést, ami szerintem sarokba szorít, hogy jó, de aki nem végzett, nem is tudom, milyen szabványszámok alapján minőségbiztosítási képzést, az hogyan mérje a saját minőségét. Tehát, hogy így ránézésre, hogy ez is minőségi volt. Hatékonyan is megcsináltam, akkor oké vagyok.
– Alapvetően saját magam felé, hogyha nincs kézzelfogható, ha nem teszem azt, gyártósoron dolgozok, akkor van egy fizikai produktum, amit csináltunk egy autót és három kereke van, az nem jó. A funkcionalitás hiánya lerontja a végeredmény minőségét ebben az esetben. Azért ez egy szubjektív dolog, azt el kell fogadni, hogy nekem kell tudnom a lehetőség szerint objektíven értékelni saját magamat, viszont ez az a pont, ahol tudok segíteni magamnak egy-két eszközzel, módszertannal. Mindjárt ki is térnék, hogy akkor ezt itt tudjuk majd summázni. De ez az a pont, ahol viszont fontos lehet az, hogy kapjunk külső értékeléseket is valaki mástól. És ezzel egy picit a következő epizódban előre tudunk majd szaladni, mert ebben nagyon sokat tud segíteni egy olyan ember, akinek a véleményére például én nagyon-nagyon sokat adok, és akkor hogyha van nekem egy ilyen productivity pajtásom, akivel ezt így el tudom beszélgetni, akkor az ő véleménye nagyon-nagyon sokat fog számítani. Tehát az egy olyan kiválasztott egy-két ember, vagy egy-két ember, akiknek megadom azt a lehetőséget, hogy komolyabb ráhatással legyenek az ilyen szempontból önértékelésemre. De hogyha mondjuk elkalandozunk a munkahelyre, akkor ilyenek szoktak lenni általában a vezetővel folytatott Vanonmanok, aminek most nem. Mondjuk úgy, hogy a vezetői oldalról a Vanon van minőségileg tökre rendben van, akkor mindig szerepel benne egy ilyen minőségi visszajelzés, amiben benne van általában az is, hogy mint cég, elégedettek vagyunk a munkáddal, mert nagyon jól dolgozol, ez a minőségnek az értékelése, és benne van az, hogy ő, mint vezető elégedett a munkáddal. És ugye itt kapcsolódik össze az elégedettség, meg a minőség kérdésköre. És ez például egy külső behatás, aminél van egy nagyon erős függése a karrieremnek azzal kapcsolatban, hogy mennyire elégedettek például velem a munkahelyemen. És ezt nem tudom befolyásolni. Már el tudom dolgozni, de én a saját bevallásom szerint nekem olyan főnököm, aki jó főnök volt, nem volt. Mármint, hogy soha, de tényleg. Tök szörnyű, és.
– Mondja ezt a Leader of the Air.
– Szerintem annak köze van hozzá.
– Értem, hogy nem volt előtted mondjuk jó főnök példa, ezért szívesen kísérletezel azzal, hogy mondjuk te hogyan legyél jó vezető?
– Az is egy útmutatás, hogy milyen ne legyél. Az is egy nagyon jó dolog.
– Eckhardtól lemondta valamelyik nagyon szép hangoskönyvében hallottam. Ahhoz, hogy megtudd, hogy ki vagy, ahhoz meg kell tudnod, hogy ki nem vagy.
– Várjál, mondok egy GTD-set. Azzal kapcsolatban, hogy ne legyél stresszes azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amit nem csinálsz, azt csak akkor teheted meg, ha tudod, hogy mik azok, amiket nem csinálsz?

Ml Ez várj még dekódolás zajlik jelenleg, de azt hiszem meglesz. Ha más nem, akkor valami vágás közben rá fogok jönni. Mit is mondtál? Te pedig hallgasd vissza nyugodtan. A Spotify lejátszódban van egy vissza 10 másodperc gomb, azt meg lehet nyomni, és remélem, most már ezt nem negyedszer nyomod meg, mire ezt meghallgatod, ez már elég meta lenne. Na, szóval.
– Vannak áthallások mindenfelé ebből a gondolatból.
– Viszont a minőséget, én azt gondolom, egész jól körbejártuk. Egész jól mondjuk úgy, hogy adtunk kiindulási pontokat, mert természetesen ebben tényleg van egy nagy szubjektum, amit hát majd kívánunk, hogy neked is sikerüljön megküzdened önmagaddal, mert azt gondolom, hogy ezt például tényleg végig kell járnod a saját munka és feladat területein belül, hogy mondjuk mit jelent a minőség ott, azon belül, de akkor is kiindulási pontoknak ezek nagyon remekek lehetnek. Viszont, emlegetted a stresszt, és nekem még így eszembe jutott az emberi vonalról, azt nem tudom, hogy egyáltalán mérhető, vagy szintén egy mérési pont lehet, de én hatékonyabbnak érzem magam akkor, hogyha egyébként nem csináltam többet, nem csináltam meg gyorsabban, nem csináltam meg, nem tudom, minőségibben, tehát ugyanazt csináltam ugyanúgy és ugyanannyi idő alatt, viszont kevesebb stresszbe került.
– Igen.
– Talán nem idegeskedtem ennyit. Ez is lehet egy olyan fokmérő szerintem.
– Hát egészen őszintén, szerintem az elmúlt éveknek az ilyen nyugodt eseményei mellett, amik most körülvesznek minket így 2023 januárjából visszatekintve. Azt gondolom, hogyha tudom úgy végezni a dolgomat, meg tudom úgy élni a napjaimat, hogy azt tudom mondani, hogy kevesebb stresszel tudom ezt végezni, az egy hatalmas és rettenetesen fontos eredmény. Nagyon-nagyon sok olyan emberrel beszélgetek most, akik az elmúlt években nagyon közel kerültek olyan komoly lelki traumákhoz, krízisekhez, ami most csak mondom a trendit, a kiégést, vagy depresszió, vagy bármi mást.
– Az már nem túl.
– Kiégéssel is már túlvagyunk.
– Már kiégtünk.
– Annyira 2022.
– Igen.
– Igen, igen.
– Ez azért van, mert stresszelünk. Tehát, hogy tök őszintén, ha meg tudom csinálni azt a feladatot, amit megcsinálok ma stresszmentesen, és meg tudom csinálni azt a feladatot, amit megcsináltam tegnap ugyanezt a feladatot, csak szétstresszelem magam, akkor a mai énem az nem fog közelebb kerülni egy ilyen szakadékhoz, míg a tegnapi viszont igen. És nem csinálok semmit sem másképp. Mindent tök ugyanúgy csinálok, csak egyszerűen, ha reálisabban tudom értékelni a saját teljesítményemet és a saját eredményeimet, akkor nem fogok rajta stresszelni. Meg még egy csomó mindent tehetünk egyébként a stresszmentességgel, tehát ez egy külön évad lesz gyakorlatilag.
– Pont ezeket akartam mondani, hogy külön praxisok épülnek arra, hogy ne legyen stresszes az életed, de hogyha ez csak sikerülne egy ilyen rágógumi szintre így lecsökkenteni, hogy amúgy meg nem elvárás, hogy többet, jobbat, rövidebb idő alatt csinálni, hanem csak az, hogy találd meg, hogy mitől nem leszel stresszes, és akkor is már hatékonyabbnak érezheted magad. Ez egy tök felszabadító gondolat.
– Szerintem ahhoz, hogy a stresszt megtanuljuk egy picit csökkenteni magunkhoz, nekem saját magamra vetítve volt egy ilyen protip, amit kaptam a GTD tréneremtől.
– Lesz olyan hosszú, mint az előző?
– Nem.
– Idézet?
– Nem, ez nem idézet, hanem egy saját tapasztalat. Ahhoz, hogy a stressz szintemet tudjam csökkenteni, ahhoz nagyon sokat tudok én abban hozzátenni, ha reálisan látom a feladataimat. Egyébként a korábbi idézethez visszakötve, tehát, hogy csak akkor vagyok stresszmentes, a nem elvégzett feladataimmal, ha tudom, hogy miket nem csináltam meg, az pontosan abból fakad, hogyha nekem van egy teljes listám az összes teendőmből, és azt én végignézem, és egy magabiztos döntést tudok hozni, hogy ez a legfontosabb, akkor nem fogok azon stresszelni, hogy azt a másikat miért nem csináltam meg. Pontosan tudni fogom, hogy azért, mert ez fontosabb. És a kételyt veszem ki a napomból. És a kétely az egy nagyon nagy stressz faktor, hogy vajon azt csinálom, amit kellene. Nekem egy olyan rendszer van itt előttem, ami ezt kiveszi az életemből, és ezzel én nagyon elégedett vagyok.
– Én itt csak azért raknék három pontot, mert úgy sejtem, hogy a stressz és a hatékonyság égisze alatt, metszetében még azért majd tudunk beszélgetni még egy egészségeset, mert hogy azért ez egy jóval mélyebb téma, már csak az is, hogy az egyik okozhatja-e a másikat, vagy ronthatja az egyik a másikat. Szóval, hogy tényleg az van, hogy itt már csak azért is, mert még van egy tök izgalmas terület, amit nagyon szeretném, hogyha kibontanánk, de még mielőtt ideérkeznénk a tök izgalmashoz, nyilván semelyikünk számára figyelemszarkazmus jön. Semelyikünk számára nem ismert most a jelenlegi helyzetben az, hogy a pénzügyeink a hatékonyság vonatkozásában gondot okozhatnának, de még talán az jutott eszembe, hogy a hatékonyságnak még lehet talán egy olyan fokmérője, hát jó, hogyha egyébként ebbe belehozzuk a pénzt is. Mondom, ez biztos nincs ezzel gond, hiszen szuper inflációs adataink vannak.
– Igen. Próbáltam még olyan kézzel fogható dolgokba belemarkolni a mai napra, ami segíthet annak is, aki nem szeretne mérni sok mindent. És erre is vannak már szuper appok, meg minden excel táblától kiindulva, egészen bonyolult applikációkig. Egy nagyon egyszerű fokmérője az én, mondjuk egy havi rendszerességű hatékonyságomnak az, hogy havonta mennyi pénz jön be, és mennyi pénz megy ki. Ugye a mennyi pénz megy ki, részre van most viszonylag kis ráhatásunk. Nyilván vannak tippek, trükkök, amiket már.
– Ha én is lekapcsolhatnám a villanyt, igen, miközben felveszünk. Tehát, hogy lehet, hogy esetleg te is kikapcsolhatnád ott a LED-et magad mögött, amit éreztél.
– Igen, csak hát ez a videós verziónak elég rosszat tenne.
– Hogyne.
– A te kiadásaidat. Hát a hatékonyság hatékonyság, majd ezt egyszerre mérlegre helyezzük.
– Így van. Tehát, hogy ez a rész az, amivel tudunk sok mindent tenni. Csak mondok egy példát, hogy Jacques Petiék az okosotthon klubot, közben tök jó anyagot raktak össze, hogy például hogyan korszerűsítsd viszonylag kevés pénzből a fűtést otthon, hogy tudjál spórolni és nem azzal, hogy mindent kicserélsz, csak egy példa. Úgyhogy vannak ilyen kis apró tippek, trükkök, amikkel nyilván a kiadás lehet, de hogyha csak azt mondom, hogy szárazon a saját hatékonyságomat akarom értékelni, az egy tök jó mérőszám. Ha azt tudom mondani, hogy minden hónap végén, ha csak öt százalék van pluszban mindig a kasszában, akkor elégedett tudok lenni magammal, akkor stresszmentes tudok lenni, hogy jó, akkor nem fogy a pénzünk, nincs pánik. Ez egy nagyon fontos faktor a stresszben, hogyha azt érzem én, most egy kicsit így a régi családmodellekbe belenyúlni, én, mint családfő, nekem el kell tartanom a családomat, mert mint férfiember ezt meg kell, hogy tegyem. És most már ez oda-vissza működik egyébként persze mind a két oldalról. Ha azt látom, hogy fogy a pénze a családnak itthon, akkor én stresszes leszek. Tehát ez egy nagyon fontos, ez egy nagyon egyszerűen követhető módszer, nagyon egyszerűen lehet vezetni azt, hogy mire költünk, miből jön be. Tehát, hogy tényleg a legenergiatakarékosabb mérések egyike ez a bejövő kimenő anyagi része a dolognak.
– Aztán nyilván ennek vannak még szerintem mélységei, meg pénzügyek vonatkozásában is sok mindenben lehet mérni a hatékonyságot, hiszen erről is vannak remek szakmák, lásd könyvelők és bérszámfejtők, meg mit tudom én, mi a jó bocsánat, pénzügyi szakemberek, de ezt nem most fogjuk kifejteni, de nagyon jó, hogy egy valamit behoztál. Méghozzá itt a mérés, mert hát erről beszélgetünk ma, hogy akkor hogyan mérhető a hatékonyság. A mérés kapcsán azt mondtad, hogy eszköz, ami hát máris megpendített egy nagyon jó vonalat, meg hát ugye már korábban előre is szaladtunk, mert eszköz alatt azért a sajtpapíron túl, a kis Excel táblán keresztül, azért eléggé mélyre vezet az applikációk birodalmába az út. Itt tudom, hogy tudom, hogy itt egy 44 órás akadémiai székfoglaló sorozatot lehetne tartani arról, hogy milyen eszközök vannak. Egyet-kettőt villantsunk fel a végén.
– Én is azt akartam mondani, hogy szerintem erről egy ilyen hosszabb listát majd ki fogok rakni a diszkót szerverre. Tehát, hogy akit érdekel, akkor ott majd fog szépen látni egy hosszabb távon.
– Vagy azzal kapcsolatban. És hát aktuálisan, amikor kijön az az epizód, akkor éppen aktuálisan mik azok a top eszközök, amiket erre szoktak javasolni, ezt így összegyűjtöm majd. De amikkel én gondolkoztam, hogy bárkinek megvalósítható, tehát minél univerzálisabb dolgokra próbáltam fókuszálni, mert vannak azért tényleg nagyon ilyen hardcore, ilyen okos kocka, ahogy forgatod, azt méri, azokkal szoktam én nagyon kokettálni, merthogy ezek ilyen bluetooth-os cuccok, akkor egy kis kanyar, csak hogy a szemöldök felhúzásodra adjak egy választ.
– Van egy ilyen, mit tudom én, nyolc, tíz, tizenkét oldal, ahány oldalút vesz el, annyi oldalú. Ilyen fizikai kocka, ami össze van kötve Bluetooth-szal a Bluetooth-on keresztül a gépeddel. Föl van setupolva egy applikáció egyszer, hogy melyik oldala, ami felfelé van, a kockának mindig az számít. És ami felfelé van oldala a kockának, hogyha arra fordítod, akkor azzal azt üzened az applikációnak, hogy te most azt csinálod. Na és akkor ebben van social media, pörgetés, e-mailezés, deepwork elemzés, kutatás, workout, ha éppen tornázol, akkor arra rakod. És akkor így automatán time track-el neked. Tehát, hogy nem kell vezetned, hogy most húsz percet azt csináltam, hogy, hanem csak átfordítod a kockát, és akkor foglalkozol vele. Ennek van egy ilyen strofisztikáltabb megoldása, ami nekem most nagyon bejött, mert szép. Tehát, hogy nagyon szörnyű, de hogy egyébként ezzel tök jól lehet befolyásolni mindenkit, hogy nagyon szép, csak egy ilyen kis henger, kb. alakra olyan, mint a kávésbögrém. Tehát, hogy így egy ilyen alacsony, de széles valami, aminek a szélén van egy ilyen körbeforgó gyűrű, és a tetején meg egy lepkéjelző, és a gyűrűt forgatod, a led kijelzőn változik az ikon, hogy mire van állítva, lenyomod a tetején a gombot, és méri. Utána átpörgeted, megnyomod. Tehát, hogy nagyon energiatakarékosan üzemeltethető, mindegyikre ez jellemző, és akkor tudod mérni automatán, hogy mit csinálsz. De nem kell efelé elmenni, mert nyilván ez elég sok pénzbe kerül egy-egy ilyen kütyü, mert jól néz ki, tehát drága. És ezek a Time Trackerek ilyen szempontból jók, mert akkor vissza tudok jelezni magamnak, hogy ma azért nem voltam hatékony, mert egészen véletlenül négy és fél órát tiktokoztam.
– Na, de most az jut eszembe, hogy oké, értem ezt a szoftveres részét is, bár rögtön felderült a szívem. Úgy érzem, hogy a még nem is annyira létező, hatékony mágus és gig részemet is sikerült megszólítanod, felébresztened, mármint a kockával egyetemben, de persze, hogy próbálkoztam én is Team Trackerrel, kétszer töltöttem le a pog.
– Alkalmazást és klasszikust.
– Klasszikus.
– Mind a kétszer kudarcba fulladtam, hiszen már mire beírtam, tehát, hogy éreztem a kínt, hogy két perc, mire beírom, hogy mit csinálok, és hát, hogy még míg nem szoktam meg a felületet, bár tudom, azt hiszem, ott is lehet ésszerűsíteni. Pont az volt bennem, hogy ha mondjuk én négy és fél órát tiktokoztam, és ez úgy történt, hogy nem fordítottam át a kockát, nem indítottam el az elején, hogy most akkor egy kicsit tiktokozok, hanem tényleg csak az van, hogy felocsúdok, hogy négy és fél órát tiktokoztam, akkor utólag is lehet ezeket így – hogy mondjam – visszaszámolni, hogy jé, hát négy és fél óra eltelt, akkor ezt bejelölöm már.
– Megtehetem, persze, tehát ennek van egy olyan fajta offline verziója is, hogy vezetheted ezt füzetbe. Leírod, hogy most húsz percet eltöltöttem ezzel.
– Vagy a falra, esetleg felvéshetem. Az is még egy ilyen.
– Na most nem azért, te viccnek mondod, de nekem itt az asztal mellett másfél évig egy ilyen felragasztott marker tábla hófólia volt. Tehát, hogy én tényleg az volt, hogy dolgoztam, eszembe jutott valami, és fölfirkáltam a falra. Annyira.
– De nem az, hogy mennyit dolgoztál.
– Nem, bármit. Bármit, projekt terveket, ötleteket, egy jó headline ötletet, bármit oda fölírtam, és akkor így megvolt ez az egy csodálatos elmeragyogás az életérzésem, hogy én így a falra írom föl éppen az univerzum képletét, ami egy e-mail headline volt egyébként, de hogy ezek jó eszközök, tehát hogyha találsz egy olyat, ami neked tetszik, akkor például az, hogy a taszkjaidat vezeted a falon, otthon a saját kis irodádban, az szerintem tök menő.
– Most kinéztem a nappali ablakot. Lehet, hogy ott jól mutatná.
– Na, tessék!
– És akkor te meg az embereket figyeled majd, ahogy ott algoritmus szerint mozognak, mint a galambok a filmben.
– Igen. Na, viszont vissza oda, hogy akkor kütyük, lehetőségek. Azt mondod, hogy talán ez egy jó kezdő szint? Most tudom, hogy így belementünk, már biztos vagyok benne, hogy nem a kocka a jó kezdő szint, de hogy mondjuk a Time Track-kel is vonatkozásában.
– Ha nem vagy biztos abban, hogy mind folyik szét a napod, akkor ez a legjobb megoldás. Mert akkor ezzel pontosan tudod. De mondok egy jobbat, hogyha egy picit. nem, ez egy sokkal jobb rész, amit kitaláltunk végül, mert pont tavaly év végén tartottam úgy egy tréninget egy cégnél, hogy ők akartak egy taszkmenedzser rendszert, ami tök egyszerű volt, mert azt szoktam általában azért oktatni, és tartottam nekik egy tudó ízképzést.
– Aha.
– Viszont ők azt mondták, hogy ők szeretnék összehozni a feladatmenedzsment programjukat egy time tracking rendszerrel, hogy hogyan tudják a kettőt egyszerre nézni és kezelni, hogy pont azért, hogy a vezető tudja, hogy a feladatok, amiket kioszt, azok mennyire terhelik le a csapatát. És nem hiszed el, de össze tudtuk hozni azt, hogy egy szimpla tudósi rendszert összekapcsoltunk egy Time Tracking alkalmazással. Minden kész. Tehát, hogy semmit nem fejlesztgettem, hanem ezek kész megoldások. És hogyha megnyitottad a Toulouse-t, akkor ott volt a pipa mellett egy play gomb, és amikor megnyitod a feladatodat, hogy na most én ezzel a feladattal fogok foglalkozni, akkor csak így kattintottál egyet a play-re, és akkor a feladat nevét berögzítette a Time Tracker neked, Ady István, hogy most ezzel a konkrét feladattal foglalkozol, és amikor kipipálod a feladatot, már kész van, leállítja a mérést. Tehát gyakorlatilag így majdhogynem másodpercre pontosan tudják ők most mérni azt, hogy ki melyik feladattal mennyi időt tölt el?
– Nagyon harcol.
– A tudó ízt, az például egy ilyen jó kezdő valami, hogyha mondjuk esetleg szeretnénk a hatékonyság körül. Próbálom itt leegyszerűsíteni a mondatokat.
– Igen, igen, az egy jó kezdet, hogyha megtalálod azt a programot, amiben te szereted vezetni a feladataidat, akkor már egy nagyon nagyot léptél előre. Sok jó program van, én a Tourist-et két dolog miatt szeretem. Az egyik az most már három, amióta rájöttünk, hogy ez a Time Tracking beköthető. Tehát hogyha valaki tényleg nagyon-nagyon mindent akar látni, akkor ezt meg tudja oldani, és ez megint egy nulla forintos megoldás volt ráadásul. Tehát, hogy nem kellett a Time Tracking részéért fizetni semmit, hanem egy free megoldással össze lehetett kötni. De a Tourismban nekem alapvetően az tetszik, hogy folyamatosan tudok tőle visszajelzést kapni, mert be tudok állítani magamnak napi meg heti célokat, hogy hány darab feladatot szeretnék én kipipálni. Nekem ez volt az, amivel anno megfogtak ők engem, meg a gamification része, hogyha sok feladatot csinálok, akkor rangot kapok, de ez már csak a hab a tortán. És minden napra, meg hétre beállítottam azt, hogy napi X feladatot szeretnék elvégezni, és legalább heti ennyit szeretnék elvégezni. Ez egy kvantitatív mérést tesz nekem lehetővé. Ráadásul úgy vezeti ezeket a chartokat, hogy én meg tudom azt csinálni, hogy különböző típusú projekteknek különböző színkódot adok, és a statisztikában én látom, hogy az ekkora csúszkából ennyi volt a piros, ennyi volt a kék, meg ennyi a sárga. És én tudom, hogy a piros-kék-sárga színek mit jelölnek, akkor így ránézésre meg tudom mondani, hogy ezen a héten azért dolgoztam nagyon sokat, mert olyan típusú munkáim voltak, amiket gyorsan tudtam pörgetni. Azért nem voltam hatékony a héten, mert azokból volt több, amik több időt visznek el, és akkor tudom mentesíteni magamat a felelősség alól, hogy a kis darabszám az nem a lógás miatt van, hanem azért, mert nagy feladatok voltak. Vagy pont fordítva számon tudom kérni magamat, hogy kis feladatok voltak, mégis alacsony a darabszám. Tehát ez egy ilyen tök jó visszajelzés nekem ilyen szempontból. És ebben a Toouis nagyon jó. Mert egyszer beállítom, és onnantól kezdve kész. Tehát, hogy nem kell ezt nekem folyamatosan karbantartanom.
– Közben vizsgáltam belül a vezérhangyámat, hogy így elindul-e, hogy tölteném-e le máris? Még nem. Jelenleg még nem érzem ezt. Úgyhogy a Hatékony leszek, műsort az utolsó öt percre átnézem, talán hatékony leszek műsorra, és a saját részemről, a saját részemről. De ezt a pápaságot, vagy ezt a fajta missziót.
– Nem baj, szívem.
– Rövid podcast műsor lenne, ha már most elértünk volna mindent.
– Igen, egyszer csak azt mondom, na és menet közben letöltöttem, valamint felvezettem az egész életem és a mai napra már ki is pipáltam mindent, tehát hatékony lettem.
– Ezzel véget ért a harmadik epizóddal az egész.
– Kicsit az van bennem, hogy látva azt, hogy mondjuk még mi minden jöhet szóba, hiszen ebben nagyon őszinte akarok lenni veled, aki ezt hallgatja. Nyilván van egy ilyen epizód tervünk, hogy mi mindent tervezünk. Tehát, hogy még legalább egy ilyen egy-két órát vélek felfedezni az ott felírt mennyiségekben. Úgy dobnám vissza a labdát, hogy még mit tartasz fontosnak ebben a témakörben Péter, amit szerinted még feltétlenül fontos behozni azért, hogy mentálisan egészségesen távozzunk ebből a műsorból.
– Én akkor két dolgot dobnék be, azért mert beszéltünk róluk már most ebben az epizódban, de még nem lett bekeretezve az a gondolat, hogy vannak azok a dolgok, amiket nem lehet mérni. Tehát a Tours City, meg a Time Trackinget tudjuk mérni a mérhető részét. Viszont vannak azok a dolgok, amiket nem lehet mérni. Tehát mennyire vagyok elégedett, mennyire tudtam ragaszkodni azokhoz a dolgokhoz, amiket én eldöntöttem, hogy csinálni akarok. Ez a két olyan része egyébként egy napom hatékonyság mérésének, amivel én alapvetően szoktam értékelni magamat. És erre vannak az úgynevezett Life-flogging megoldások, vagy amit talán többen ismernek, és bocs, megint angol lesz, nem tudom, ezt hogyan lehet magyarul jól megfogalmazni, ezek a hebit tracker kategóriájú dolgok. Ez nagyjából annyit takar, hogy fölírsz egy lapra minden hónaphoz egy hónap, egy hónap minden napjához egy-egy rublikát. A sorokban meg azokat a szokásokat, amiket szeretnél magadban erősíteni. Ez a heavy tracker része a dolognak, és minden nap, amikor megtetted, akkor kék szelet beszínezed, akárhogy jelölöd, hogy ma megvolt. És akkor hónap végén visszanézed, hogy harminc-harmincegy napból tizenkétszer csináltad meg, akkor az ilyen szempontból még dolgozni kell kategória. És ez egy nagyon jó ilyen retrospektív képet tud adni egy nagyobb időintervallumról. Ez szerintem egy fontos dolog lehet akkor, hogyha fogalmad sincs, hogy mennyire vagy a saját elvárásaidhoz képest. Csak azt érzed, hogy valami nincs rendben, akkor ez egy nagyon egyszerű és nagyon fájdalommentes módja annak, hogy ezt próbáld elkezdeni követni. És akkor vannak ennek egy picit ilyen holisztikusabb megoldásai, és akkor ez a másik fele ennek a gondolatnak, ezek az ilyen life-loging megoldások, amikor nemcsak a szokásokat követed, hanem úgy általában mindennek adsz egy ilyen pipát vagy színes pöttyöt a napodban. És akkor azt tudod mondani a nap végén, hogy ezzel a nappal elégedett vagyok, nem vagyok elégedett, semleges volt. És akkor így a három smiley-t valamelyiket berajzolod a kis karikába, arra a napra, vagy a mai napon a közérzetem ilyen volt. A mai napon az általános hatékonyságomat úgy értékelem, hogy egy töltik. Tehát valami rendszert bevezetsz magadnak, amivel jelölsz. És akkor igazándiból nincsen semmi kézzelfogható része. De így tudod mérni a mérhetetlent, hogyha minden nap megpróbálod a lehető legobjektívabban értékelni az aznapodat. És akkor ezzel tudsz magadnak jelzéseket adni, hogy jó irányba haladok, mert mindig elégedett vagyok a napommal, akkor egyébként nem vagyok stresszes, stressz szintet is lehet így jelölni, hogy ma azt érzem, hogy ma nagyon stresszes voltam. Ma azt érzem, hogy ma nem buta voltam egész nap, tehát hogy ma egy ilyen szempontból egy tökéletes napom volt. És hogyha visszanézek egy hónapot, és azt látom, hogy viszonylag sokszor vagyok stresszes, akkor tudom, hogy dolgoznom kell olyan dolgokon, amiken idegeskedni szoktam például sokat. Nekem ez azért nagyon fontos, mert próbálok erre a részére én figyelni. Nekem az a tapasztalatom, hogy például a stressz-szint csökkentés, és egy ilyen fajta nyomon követés ebben nagyon tud segíteni. A stressz-szint csökkentés az nekem nagyon sokat segít a saját hatékonyságomban. Nekem előrébb priorizálódott az, hogy mennyire érzem magam stresszesnek, mert szerintem kihat az egészségére és az embernek egy viszonylag nagyon hamar.

– Van-e még olyan, amit mondjuk így kiemelnél, vagy akkor szívesen megfordítom úgy a kérdést, hogy én érzem azt, hogy hogyan mérjük a hatékonyságot? Kettő. Mármint. Igen. Ha nem is rögtön a következő adásban, mert pont ettől lehet izgalmas, hogy akkor ide most rakunk egy cliffenggert, és akkor azt mondjuk, hogy akkor kicsivel később ránézünk ugyanerre a témára, hogy ugyanezt gondoljuk-e, nyilván nem a legelejétől kifejtve, de hogy például a kütyük felé és az appok és a mérési eszközök felé jobban elindulva, és abban kalandozva, akár metódusokban is, vagy módszerekben is elmélyedve. Nyilván ezeket persze Sir Mantin szerintem már máskor is fogjuk érinteni. Szerinted ez egy jó út lehet-e?
– Ez egy jó út.
– Ez egy jó út most itt.
– Cliffhangert rakva.
– Én szerintem rakjunk Cliffhangert, meg berakok egy olyan házi feladatot magunknak, neked is meg nekem is, meg mindenkinek, aki hallgatja. És ezt nagyon szívesen meg is osztom majd a diszkót szerveren, hogy nálam hogy néz ki. Mert most ugye január van, még ennek van a szezonja. Egy nagyon-nagyon jó kezdőpont tud lenni, ha azt mondod, hogy valamennyire, ha csak egy ilyen havi negyedéves szinten, de próbáld megtervezni azt, hogy ebben az évben mit szeretnél csinálni. Ezt itt hagyhatjuk a levegőben lógva. Ehhez egyfajta sablont, ami nekem meg bevált, én megosztok Discordon. Ha szeretne valaki mankót, de egyébként csak gondoljátok át, hogy az idei évben mik azok, amiket nagyon fontos, szeretnétek megcsinálni.
– Ebben a mindenkiben leginkább te is benne vagy, úgyhogy kérlek, akár már ragadj ceruzát, vagy írd fel magadnak teendőnek, hogy ez egy ilyen fontos feladat lehet. Úgyhogy nehogy kihagyd. Miközben ezt így meghallgattad, próbáltam nem nyomást helyezni rá, de azért mégiscsak egyfajta noszogatást belerakni, és hogyha megengeded, még egy valamiben noszogatlak, sőt több valamiben, a több valami első szekciója az, hogy a következő részt is hallgasd meg, keresd majd lázasan, sőt az előző részeket is hallgasd meg a hatékony leszekből. Már csak azért is, mert hogy ezek talán a későbbiekben is újra hallgatva is akár segítséget nyújthatnak. Én legalábbis bízom benne. Valamint, ha a hétköznapokban még jól jönne egy-két társ, akkor bizony jól jöhet majd mondjuk az egyéb felületünk is, amely például a diszkót szervezi.
– Ehhez az elérhetőséget egyébként megtaláljátok a leírásban. Itt gyakorlatilag chat formátumban, vagy akár videós audió formátumban tudtok egymással meg velünk társalogni, beszélgetni, ha van egy-két jó kérdés. Most indult ez az egész, ezen a héten, amikor ezt vesszük föl, egész konkrétan. És már most van egy-két olyan kérdés bedobva, amire nekem izgalmas volt például elgondolkodni, hogy mi lesz a válasz rá. Van olyan, amiből már most készül a videós anyag, hogy az annyira jó kérdés volt, hogy egyszerűen videó válaszban fog megjelenni majd itt a Youtube csatornán például. Ugyanennek a Podcastnak a keretén belül a későbbiekben.
– Micsoda ígéret, és hát azért hozzáteszem, hogy még mielőtt megijednél attól, hogy belépj egy ilyen klubba, nem kell félni attól, hogy mondjuk itt csak kifejezetten magas szintű, nem is nagyon fanatikusok vannak. Ezt valahogy úgy tudom elképzelni, nem kinyitva ezt a témát, mint egy szép dojót, ahol fehér, sárga, kék öves, fekete övesek, mindenki együtt gyakorol és a mozdulatokat együtt végzik, a nagyok segítenek a kicsiknek, a kicsik meg boldogan együtt játszadoznak, fojtva meg egymást a fehér övükkel. Talán így tudom a legjobban leírni ezt a desszertet. És még egy weboldalt ajánlanánk a figyelmedbe.
– Ez pedig a www.projekt-blue.hu, ahol a podcast-nek a leiratát is megtaláljátok többek között.
– És emellett pedig akkor, ha már ma eszközökről és egyebekről volt szó. A következő részben egy nagyon szép eszközt fogunk bevezetni, az embert. Emiatt minden kapitalista nagyon örülne, úgyhogy visszavárunk majd a következő részre is. Ha már ott van, hallgasd meg, ha még várnod kell, akkor sok türelmet hozzá, nemsokára jön majd ez a rész is. Ha pedig már tényleg látod, akkor máris kattintsd le. Nagyon örülünk, hogy itt voltál. Addig is Isten áldjon, légy hatékony.
– Hatékony leszek, podcast, ha jobb akarsz lenni saját magadnál.