Miért keress magadnak egy Productivity Pajtást? És hol? [Podcast]

Miért pajtás? Hát, amikor utánanéztem a témának, hogy hogyan lehet hatékonyabbá tenni téged majd, akkor kitaláltam, hogy egy tök jó megoldás lesz neked, meg hát nekem is a produktív tippel kifejezés és folyamata, úgyhogy ebből lett a produktív tervből a produktív pajtás.
– Alliterál, alliterál. Nagyon jó. További szinonimákat pedig várunk majd tőled.
– Hatékony leszek.
– Egy podcast azoknak, akik szeretnének hatékonyabbak lenni.
– Hatékonyabbak, de hatékonyabbak.
– A napi küzdelmeidben az idővel folytatott harcodban szeretnénk segíteni ezzel a műsorral, veled együtt keressük részről részre, hogy hogyan lehet szervezettebben élni, időt spórolni, kevésbé aggódni.
– Ez a cél. A többit pedig már csak rajtad és rajtunk múlik.
– Hatékony leszek Podcast, ha jobb akarsz lenni saját magadnál.
– Helló, adj Isten, nagy szeretettel köszöntünk téged. Ez a Hatékony Leszek Podcast, amely elérkezett immáron a negyedik epizódjához, de hát ki számolja ezt? És hát miközben egyébként így a mérhetőség után, merthogy az előző részünkben, ha még nem hallgattad meg, akkor hallgasd meg bátran. A mi hatékonyságunkban most már méri azt, hogy négy részen vagyunk túl. Ketten ülvén itt, meginvitálunk téged is, és nemsokára egy képzeletbeli negyediket is, mert hogy a mai napon pont egy személyt, egy pajtást fogunk ide ültetni, méghozzá a Productivity Pelt, azaz a produktív pajtásunkat. Helló, itt Mikos Ákos. És Tóth-Czere Péter. Így ketten együtt evezünk a hatékonyság tengerén, amelyet próbálunk kisimítani neked is. És hát igen, a mai napon négyen leszünk ebben a csónakban, mert azt hiszem, ez a produktív pajtás egy valóban létező ember lehet, mert most így elsőre én, amikor megláttam, és akkor lehet, hogy kezdjük innen kérlek, hogy akkor nyugtass meg mindenkit, magamat is, engemet is, a szomszédot is, aki ezt hallja, így a falon keresztül. Szóval, hogy itt ez nem egy képzelt ember, a produktivity pel?
– Nem, nem, abszolút. Itt a megoldás az az, hogy van, aki segítsen konkrétan emberként, létező emberként. Ezt most már azért kell hozzátenni, most már lassan az éjjel tartod, hogy esetleg ezt a részét ki tudja venni, de nem, nem. Itt abszolút élő, lélegző emberről van szó.
– Kicsit az van bennem, hogy mondjuk ez az egyedül nem egy kategóriája, hogyha esetleg úgy érzem, hogy egyedül nem megy, vagy nem ugyanúgy megy. Esetleg gondjaim vannak azzal, hogy magammal szemben hogyan tartsak rendet, fegyelmet, még talán ezt a szót is használnám, akkor mondjuk jól jöhet egy ilyen smasszer az életembe, akit így behívhatok, mint egyfajta ilyen, nem tudom, őrkutyát.
– Ez a cél.
– Igen, igen.
– Aha. Jó, tehát akkor itt egy ilyen nagyon kedves mini közösségről van szó, és ez egyébként gyorsan két emberes, vagy akár lehet három-négy emberes sztori is?
– Lehet, de én inkább azt javaslom, meg úgy is olvastam, hogy alapvetően amit olvastam, az két főre volt kitalálva. Én ezen gondolkoztam egy kicsit, és igazándiból bővíthető, de nem javaslom. Ennek pont abban van meg a varázsa, hogy van egy ilyen nagyon kis pici mikroközösség, ami lehet egy-két-három-négy ember, de minél kevesebb, annál jobb elven működik.
– Én valahogy egy kicsit úgy is értelmezem a mai adásunkat, és akkor lehet, hogy ezt kellene először rendbe tenni, hogy azon túl, hogy most a Produktivity Pell vagy Pajtás személyéről beszélgetünk, hogy milyennek kell lennie, mit tudom én, mi a jó feladatmegosztás, oda-vissza alapon történik-e, tehát ezeket majd mindjárt így remélem átbeszéljük, de egy kicsit talán arról is beszélünk így a fű alatt, vagy az avar alatt, hogy itt a produktivitás, vagy az, hogy még jobb talán, hogy a hatékonyság szót használjuk, az nem feltétlenül egy magányos dolog, tehát, hogy nem feltétlenül csak te egyedül kell, hogy megküzdj ezzel. Mondom én ezt egy ilyen nagyon kedves bosszúállók zenével aláfestve, hogy akár csapatban is mehet, de hogy egyedül jobb, többel jobb, mennyire magányos dolog, mennyire nem magányos dolog. Tehát, hogy ez egy ilyen érdekes pont nekem, mert az én fejemben az van, hogy az én hatékonyságom az rám tartozik, tehát én vagyok felelős azért, hogy ez hogyan működik. És valahol ezt így igaznak is érzem, de ugyanakkor meg lehet, hogy a hatékonyság hatékony legyen, használhatom ezt így, ahhoz meg jól jön valaki, aki esetleg rámutat dolgokra, hogy ne a fától az erdőt legyen.
– Én is egyébként ezen a vonalon mozgok. Nekem alapvetően szórakoztató magának a kis saját hatékonysági rendszeremnek az építgetése, mert nagyon-nagyon szerteágazó tud lenni, tehát az, hogy hogyan, milyen tempóban, ritmusban, minőségben vezetem a feladataimat, mint digitális eszköz, egészen odáig, hogy teszem azt, ez a felvétel, hogy hogy tud gördülékeny lenni, hogy tudjuk megcsinálni azt, hogy így hangozzon, úgy hangozzon, így nézzen ki, úgy nézzen ki. Ezek ilyen kis apró, pici dolgok egy-egy témakörön belül, amik nekem hozzátesznek és ez engem szórakoztat. Azt tapasztalatból tudom, hogy itthon például, ha összeszámolom magamat is ebbe a kis lelki közösségbe a feleségemmel együtt párban, akkor egy főt szórakoztat, még akkor is, ha ketten vagyunk. Tehát tudom, hogy ez a része, ez egy magányos dolog, de ez akkor működik, hogyha engem tényleg elfoglal, meg engem foglalkoztat, az nem is feltétlenül szórakoztat, hanem ha nekem fontos az, hogy ez működjön, akkor ez engem lefoglal egy bizonyos pontig. Tehát ennek van egy magányos része. A páros része ott jön be, hogyha olyan valakivel akad össze az ember, mint mondjuk te. Vagy amikor én eljutok arra a szintre, amikor azt érzem, hogy már nagyon fárasztó vagyok magamnak, mert egyébként ilyen negyedévente félévente eljön nálam ez a pont, hogy felülértékelem azt, hogy megéri-e beleölni azt a sok időt. Tízezer, vagy ilyen kis izé.
– Kiszólás.
– Kiszólás. Igen. Tehát, hogy azért nem árulok el titkot, általában negyedévente, félévente mindig az a megoldás jön, hogy igen, megéri. De, hogy kell nekem ez a retrospektív pillanat, hogy megbízzak abban, hogy ezt tényleg azért csinálom, mert jó, és nem azért, mert függő vagyok. Jó, egy függő azt mondja, hogy ez egy jó dolog.
– Igen, ez egy jó dolog, ez kell nekem. Jaj, értem ezt a részét, de várjál! Akkor, ha jól értelmezem, például ebben a vonatkozásban most azon túl, hogyha éppen véletlenül túl tudunk lépni, hogy most te nem vagy itt, aki ezt hallod, és ez nem egy műsor, akkor mi egyébként ebben a felállásban lehetünk-e egymásnak pajtásai?
– Sőt, én merénylettel készültem. Én egy felkéréssel jöttem, hogy az idei évben legyünk egymás Productivity pajtásai.
– Húúú! Hát még elfogadnám a felém nyújtott kacsót, és meg nem csókolnám, addig azért mégiscsak ezt a feladatkört körbe kell járnom, hogy ez hogy van. Rögtön a legelső kérdésem az működhet-e, hogy mondjuk, az én képzeletemben az van, hogy mondjuk egy-két lépéssel te valamennyivel előrébb jársz. Én meg itt ilyen kis tudatlanként ilyen kvazimodó púppal limpegek mögötted. Szóval, hogy így, legalábbis ami a hatékonyságot illeti, hogy ez így, az úgy jó-e, és mindenféle sértettség nélkül, hogyha ez így nem egy egyenrangú kapcsolat, mármint a hatékonyság vonatkozásában.
– Nem, nem, de nem is azért, mert ami miatt te gondolod, ami miatt jó. De ahogy az egésznek a felépítése, meg amikor ez jól működik meg, ahogy az jól működik. Ez a faktor, hogy ki mennyire tartja saját magát hatékonynak és ki mennyire tartja saját magát a másikhoz képest hatékonynak, az tök mindegy. Tehát pont ez a jó ebben a rendszerben, hogy amikor én ebbe az egészbe beleástam magam, akkor két megoldás van, és ezzel egy kicsit előre kacsintva egy mai későbbi témára, hogy csak hogy lásd, hogy miért működhet ez a megoldás is jól, meg más megoldás is jól. Hogyha két nagyon hasonló embert rakunk össze, akkor azok viszonylag nagyon hamar megértik egymást, és akkor elviszik egymást egy ilyen nagyon-nagyon fókuszált szűk ösvényen, nyílegyenesen egy olyan közös cél felé, ami felé szeretnének menni. Megvan ennek az előnye, hogy ez ilyen fénysebességgel zajlik. A hátránya meg az, hogy ilyen szűklátókörű tud lenni a dolog.
– Ühüm.
– Egy ilyen buborék kialakul.
– Igen, ilyen nagyon szemellenzős lesz. És egyébként szerintem a hazai Masterman csoportoknak van egy típusa, ami erre fókuszál, hogyha nagyon egy témára keresett például. A Project Eatly Pajtás szerintem a Master Mind módszertannal nagyon szoros kapcsolatot ápol. És akkor vannak azok a típusú mastermelők, amikor azt mondják, hogy akik ezzel foglalkoztok és ebben az iparágban dolgoztok, ti gyertek ide és akkor úgy beszélgessetek. És van a másik fele, amiben meg szerintem nekem több fantázia van például. Tehát én abban több energiát, meg több eredményt látok kinyerni magamnak. Hogyha nagyon két ellentétes ember fog össze, mentalitás szempontból vagy fókuszok szempontjából, mert sokkal több tudást tudnak egymásnak átadni. És ebben is van új Mastermaine csoport. Én például olyan Mastermaine-ba járok, ahol az a kikötés, hogy ilyen nagyon azonos területről nem jöhetnek emberek. Pont azért, hogy legyen egy nagyon szöges ellentétben álló nézőpont bizonyos kérdésekben, és tudjuk megvilágítani a dolgokat más-más szempontból.
– Na de akkor még körbejárva ezt a munkakört, amelyet itt felajánlottál nekem, hogy ez az elszámoltatásról szól, vagy a tanításról is egy kicsit, tehát, hogy mondjuk van-e annak olyan része, hogy nekem kell majd tanítanom neked valamit, vagy hát ugye aki te ezt hallod, akkor ugyanígy, hogyha majd te elgondolkodsz, hogy valakivel közösen ugyanígy egy pajtásságot alapítanátok, akkor kell-e mondjuk várnod azt, hogy valaki tanítson neked, vagy neked kell-e várnod magadtól, hogy valakinek taníts?
– Értem.
– Szerintem mind a két módszer szerint kell, hogy benne legyen a tanítástanulás egy ilyen önzetlen, nyitott formában. Tehát, hogy ha úgy állok hozzá, hogy én most ebben az egészben azért akarok részt venni, mert tanítani akarok neked valamit, akkor már most borítékolható, hogy inkább feszültséget fog belevinni az egész működésbe, mint hasznot. Ebben a megfogalmazásban ez a tanítás tanulás, ez akkor működik jól, hogyha ez egy tényleg egy ösztönös, önzetlen, természetes folyamatként rá. Inkább ilyen aha-élmények. Amikor így a beszélgetés, meg az egymással való kommunikáció is van egy rájasz dolgokra, hogy ja, várjál, ez így tök jó. Na, ezek azok, amik igazándiból hasznot adnak egyrészről. De másrészről viszont igazad van, mert kell, hogy legyen mindkét félnek a másik felé egy olyan felhatalmazása, hogy időről időre rákérdezhet nyugodtan, hogy na és akkor hogy állunk így? Most március vége van. Egyet év, hogy állunk az éves tervekkel? Kell, hogy legyen benne egy kontroll, pont azért, hogy legyen egy felhatalmazása a másiknak, hogy lendületben tart téged. Nem vastatásról van szó, hanem egy időszakos revizitől, hogy akkor hogyan néz ki most az, amit együtt elterveztünk év elején mindenki saját magának. És én lehet, hogy húsz dolgot írok össze egyébként az évre magamnak, te meg lehet, hogy kettőt. Tehát, hogy még ebben sincsen ilyen kvantitatív megkötés. Amit szeretnél az évben, abban segít neked a másik.
– És akkor ez a másik, aki most ugye a mi vonatkozásunkban, jelen esetben te vagy, az belelát mindenbe? Tehát úgy értem, hogy be kell avatni őt mondjuk a személyes célokba, vagy csak abba, amibe akarod?
– Ez megállapodás kérdése. Én inkább azt mondom, hogy érdemes úgy választani produktivity pajtást, hogy bele merd avatni viszonylag sok mindenbe. Nyilván az, hogyha neked vannak ilyen nagyon komoly családi dolgaid, meg nagyon komoly magánéleti dolgaid, amiket nem osztanál meg a pszichológuson kívül sem, nyilván azt mondom elvárás, hogy ezeket megbeszéljétek.
– Na, itt a műsorban igen.
– Nyilván itt négyszemközt vagyunk, persze, itt megbeszélünk valamit.
– Hogyne!
– De alapvetően azt gondolom, hogy ez akkor tud nagyon-nagyon jól működni, ha olyan embert találsz, akiben megbízol annyira, hogy az ilyen kis saját belső, mondjuk úgy, titkaidat, amiket alapvetően nem osztanál meg azért bárkivel, azt megmarad vele osztani, hogy segítsen annak a megoldásában. Ha ilyen embert találsz, akkor azzal nagyon jól fogtok tudni együttműködni. Nem kell túldimenzionálni. Tehát alapvetően én már évek óta vezetek magamnak például egy ilyen évtervezőt, ami tök privát, és nagyjából húsz-harminc sor az egész. De ebben benne van a munka, magánélet, önfejlesztés. Tehát, hogy tényleg az összes területet. És akkor egy évre huszonöt sor minden területét magával foglalva az életemnek. Úgyhogy nincsenek benne nagyon-nagyon mélyreható tervek, nem is az a cél, hogy ilyen komplett projekt tervek legyenek kidolgozva, hanem csak címszavak, meg érdeklődési területek, nem tudom, szeretnék egészségesebben táplálkozni idén. Szeretnék végre nagyon rendszeresen sportolni idén. Ez két sor ebből az egészből. Tehát, hogy ebben vannak ilyen életvitelszerű dolgok, azt mondom, hogy szeretnék elkészíteni egy új weboldalt annak a projektnek, amin dolgozok már régóta és már tolom magam előtt. Ez egy harmadik sor, ami meg egy szakmai része a dolognak. Szeretnék könyvet írni. Szeretnék publikálni legalább tíz cikket idén különböző médiumokban.
– Bármelyiket nem írom, tehát ezek már a mai.
– Csak mondok példákat. Nem voltam hatékony ebben.
– Nem kell nagyon messzire menni ezzel kapcsolatban, hogy milyen célokat akarsz kitűzni magadnak. Olyanokat találjál, amik nem feltétlenül a kötelezők, hanem azt mondod, hogy te szeretnél ezekkel idén foglalkozni, és szeretnéd, hogyha ezek megvalósulnának, és jó, hogyha ebben van, aki segít. Ha csak annyiban, hogy motivál és időnként rákérdez, az is jó, ha abban, hogy tud benne tanácsot adni, hogy hogyan érdemes nekivágni vagy befejezni, az még jobb.
– És egy ilyen paitit azt kell előtte ismernünk? Vagy például, ha mondjuk most mondok egy példát, hogy alakulgat ugye a klubunk a discort szerveren, és mondjuk most megfogalmazódik benned is, aki ezt hallod, hogy de jó lenne egy pajti, de hát hirtelen a környezetemben nem tudok senkit, akit ebbe belerángatnék, akkor lehet-e mondjuk például ott keresni egy ilyen produktivity tinder jelleggel.
– Productivity Tinder. Ez jó. Én alapvetően azt gondolom, hogy igen. Tehát, hogyha csak abba gondolok bele most, hogy tényleg beléptem tavaly egy Master Minds csoportba. Én sose voltam Master Minds tag tavalyi nyárig, és nyilván nekem furcsa volt, hogy így leültünk, és akkor na, akkor beszéljünk olyan dolgokról, amikről alapvetően nem biztos, hogy beszélnél bárki előtt, mert mondjuk üzleti. Ez egy üzleti masterme, tehát kifejezetten üzleti dolgokról beszélgetünk, meg ilyen cégvezetői dolgokról. És kerülnek elő olyan témák ott, amik ilyen szempontból szenzitívak. Nyilván dokumentálva van, meg mindenki aláír mindent, hogyha fegyverrel kényszerítenek, se elmondok semmit, de hogy kell egy alapvető bizalom, meglegyen. Ha ez az alapvető bizalom megvan, akkor működik szerintem, akik ott vannak most a szerveren, most még ugye kis csoportról beszélünk, de majd minden nap jött eddig azért, amióta megnyitottuk új ember. Akik jönnek, azoknak egy jó részét valamilyen formában valahonnan már podcast hallgatóként, vagy nekem volt tréningen résztvevőm, valahonnan már ismerjük. És ők például olyanok, akik szerintem alkalmasak rá, persze. Tehát szerintem nem kitétel, hogy mindenképpen a gyerekkori legjobb barátod kell, hogy legyen. Azzal maximum annyival vagy előrébb, hogy tényleg azt is meg tudod beszélni, hogy akkor most rosszat a műtéteddel hogy állsz? Tehát, hogy ezt nem feltétlenül fogod.
– Már bejelentkeztem.
– Ja, hogy ez még nem az?
– Bocs.
– Nem, nem, és nem is vettük fel, szerencsére.

– Szerintem már benne vagyunk a beszélgetésünkben. Na, jó, oké, oké, oké.
– Úgyhogy ha nincsen, szerintem jó ötlet, hogy a szerveren körbenézzél, akár körbekérdezi, hogy van-e bárki másban ilyenfajta motiváció. Mondom a segédanyagot, meg egy ilyen kis ihlet adót, azt én meg is fogok ott osztani, hogy lássátok, hogy nem egy űrhajót kell megtervezni minden évben, hanem egy saját magatok számára motiváló listát kell csak felépíteni.
– Ajánlod-e, hogy mondjuk a feleségünk, férjünk legyen a productivity pajtásunk.

Aki kérdez Mikos Ákos, aki válaszol Tóth Szere Péter, párkapcsolati tanácsok két percben.
– Igen. Tehát, hogy ez attól függ. Ez a klasszikus ilyen it-diplants válasz.
– Köszönjük szépen.
– Ha olyan típusú kapcsolatotok van, akkor nem feltétlenül fogja meghosszabbítani a házasságotokat például. Ha meg olyan típusú kapcsolatotok van, hogy inkább ilyen oldalról fakadt mondjuk már az ismeretség alapvetően, akkor nyilván ez nem kérdés, mert amúgy is csináljátok már most is.
– Illetve ezt egy átlag hétköznapi beszélgetésnek is hívják. Mi a helyzet drágám az éves céljaiddal.
– Igen.
– Maximum nincs erre dokumentálva.
– Igen, igen. Ja, mert akkor ezt dokumentálni kell.
– Érdemes leírni, mert nem kell neked se fejben tartani, és a pajtásodnak se kell fejben tartani.
– De úgy értem, hogy az üléseket kell dokumentálni, vagy a célokat?
– Nem, nem. Ezt egyszer le kell ülni, írd össze, hogy idén mivel kapcsolatban szeretnél te haladni saját magaddal.
– Megvan.
– És utána összeültök egyszer és ugyanazt az egy dobsit végigrakjátok. Nekem annyi plusz van benne, hogy egy ilyen pipálható a lista. Tehát, hogyha valamit befejeztem, akkor ilyen jó látványosan ki van pipálva, és át van húzva a rendszerben.
– Jó. Figyelem, nemsokára érkezik a sistergős következő kérdés ezzel kapcsolatosan. Viszont egy számunkra és mindannyiunk számára megjegyezendő fél ötlet. Azt hiszem el kell indítanunk azt a podcastet, ami az attól függ, névre fog hallgatni. Ahol kérdések érkeznek, és szakértők csak annyit válaszolnak, attól függ. És akkor megláthatjuk, hogy mi minden függhet attól, hogy.
– Jó sok téma lesz-e benne. Igen, igen, igen.
– Ez nagyon jó!
– Ez nekem tényleg tetszik.
– Limitált szériás műsor, úgyhogy igen. Vagyis elég hamar könnyen behatárolható, hogy hány részből állhat majd. Rövid részek, tehát, hogy ez nemhogy egy kávézás alatt, tulajdonképpen egy pisi alatt meg tudod hallgatni.
– Mire lefő már kész?
– Mire lefő már kész is a fész, attól függ. Attól függ, mennyit akarsz hallgatni.
– Meg hogy mekkora kávé?
– Nem.
– Sistergős következő kérdés, még mindig ebben a produktivity pel kategóriában, és még nem tudom elfogadni így, mármint, hogy nem tudom teljes mértékben igába hajtani, és veled együtt kézen fogva a hatékony naplementébe sétálni, hogy hányszor érdemes, és hogy mi történik ezeken a találkozókon, amikor érdemes találkozni?
– Én azt mondom, hogy alapvetően jó, hogyha van benne rendszeresség, nem kell ezt ilyen heti szintre besűríteni. Tehát ez nem arról szól, hogy minden héten megrugdosd a másikat, hogy miért nem haladtál. Beteg volt, rossz kedve volt, más dolga volt, más fontosabb volt, bármi. Utána nem erről szól. Én azt gondolom, hogy egy egészséges időintervallumot érdemes ebbe belerakni, és két módszert. Az egyik az, hogy ha azt mondom, hogy egy-két-három havonta rendeztek egy alkalmat, amikor dedikáltan szántok rá fél órát, hogy átpörgetitek ezt a két listát, és akkor elmondja mindenki, hogy miért nem halad, miért halad, hol akadt el, és akkor ebben tudtok egymásnak adni pár tippet. Tehát itt megvan a tanítás, tanulás fázisa. Emiatt érdemes rendszeresíteni azért bizonyos időközönként azt, hogy leültök erről beszélgetni és átnézitek azt a listát, amit egyszer leültetek és megcsináltatok. A másik fele szerintem, és ebben fontos az, hogy kivel dolgoztok együtt, hogy egy bizonyos fokú felhatalmazást adok a rendszerem felett, afölött az egy lista felett a másiknak, hogyha például nem ülünk le olyan gyakran, de én azt szeretném, hogy a másik is ugyanolyan jól érezze magát ebben, mint én, és akkor érezze a törődést és azt, hogy nekem fontos az ő haladása, akkor ő fölhatalmaz engem arra, hogy időről időre, ha azt látom, hogy nagyon nincs változás már hosszú ideje a rendszerében, akkor rákérdezek, hogy tudok-e valamiben segíteni, mert azt látom, hogy bármelyik odébb van a következő beszélgetésünk, de lehet, hogy elakadt valamiben, és hasznos, hogyha valaki hozzáad egy gondolatot.
– Most az jutott eszembe, hogy akkor ez tulajdonképpen úgy is történik, hogy mondjuk én elmondom, hogy tíz könyvet terveztem ebben az évben elolvasni az építészetről, vagy nem tudom a horgolásról, és hát akkor az látszik, hogy nyolcnál tartok még mindig novemberben, és mondjuk novemberben van egy találkozónk, akkor te rákérdezhetsz, hogy na, mi újság a horgolós könyvekkel? Én elmondom, hogy nyolc. És akkor itt az van, hogy vállrándítás.? Vagy egy ilyen már belefér esetleg egy ilyen arcvágás, hogy hát.

Vagy azt is lehet mondani, hogy és miért nem sikerül az a kettőt elolvasni. Ákos?
– Ilyen szerintem.
– Holnapra legyen meg.
– Bocsánat.
– Ez felállás kérdése egyébként, hogy mi az, ami jól működik abban a párosban, tehát a dinamikát, a hőfokot, azt jó belőni saját magatoknak. Tehát ebben például jó, hogyha valahol van egy kis összhang a párosban, tehát inkább a hőfokban. Nem is a hatékonyság iránti igényben, hanem mondjuk egy ilyen temperamentumban talán így a legegyszerűbb megfogalmazni, hogy van az a család, ahol hazamennek, és akkor ordibálnak egymással egy kicsit, aztán leülnek a Playstation elé egyet játszani együtt, vagy mennek főzni együtt. És van, ahol meg soha nincsen felemelve sem a hang. Ez nyilván, hogyha ebből vegyes válogatottat csinálsz, akkor ott komolyabb súrlódások lesznek viszonylag hamar. De hogyha megvan az a közös hőfok, ami néktek, akkor igazándiból belefér az is, hogy miért nem olvastad még el. He? Meg belefér az is, hogy csak vállrendítás, és tudod azt, hogy az bőven elég, ha rákérdezel a másiknál, mert ő abból tudni fogja, hogy most ez egy emlékeztető volt.
– Pont ezért, ha már itt konkrétumokról is beszélgethetünk, hiszen ez a beszélgetés arra is kifut, hogy akkor leszünk-e egymás pajtásai, és nemcsak műsorvezető társai, hogy mondjuk én azt érzem, hogy izgulni.
– Hallod? Ne viccelj már!
– Hogy elfogadom-e az ajánlatot?
– Igen.
– Majd meglátjuk, meglátjuk. Még ahhoz tepernet kell. Ott van célok között? Mert hogyha íves célok között ott van számodra, ha felvetted a huszonöt közé huszonhatodiknak, hogy Ákost megszerezni produktivity pelnek, akkor talán tudom teljesíteni ezt, de még azért ne hamarkodjuk el. Szóval az volt a fejemben, hogy mondjuk, ha ebben a vonatkozásban beszélünk, akkor. és ez is csak egy példa, biztos működhet ezerféleképpen, de mondjuk nekem az van, hogy szerintem az, hogyha már csak én összefoglalom, hogy miben hol tartok, és kiderül, hogy a tíz horgolós könyvből, és mire ezt kimondom neked, hogy hát ott tartok, hogy nyolcat sikerült még mindig elolvasni és november van, akkor az már nekem elegendő rájönnöm, hogy hát akkor ebben valamit kezdenem kellene. Talán nincs is arra szükség, hogy akkor onnantól te elővedd a bőrpaskolót, és azt mondd, hogy akkor most helyre tesszük a dolgokat. Igazából volt egy olyan pont, aztán már sikerült is, hál’ Istennek ettől eltávolodnunk, hogy úgy éreztem magam, minthogyha telennél kürtcsöm grey, aki egy ilyen ajánlattal él felém, biztos te is láttad a szürke ötven árnyalatot, trilógiát. Én többször is. Nem, hát akkor filmtörténelem és egyben irodalomtörténelem érkezik. Ebben van egy pont, ahol Christian Gray a nagyon gazdag, ám furcsa szobával rendelkező férfiember. Az alaptörténet megvan?
– Megvan, megvan, megvan.
– Azért nem bíztam meg.
– Hiba.
– Hiba.
– Mert nagyon fontos emberi dinamikákat lehet ott felfedezni mind a mellett.
– Akkor csak így közbeszólok.
– Igen, és akkor tudok a mérleg másik nyelvére tenni ajánlatokat neked.

– Itt többféleképpen tudom.
– Vegyük szárazon, tehát hogyha te bevállalod, akkor én megnézem.
– Ja, oké, oké, oké.
– Hát akkor figyelj, leszek a pajtásod, akkor csináljunk kérlek egy hatékony, leszek extra epizódot, ahol a szürke ötven árnyalata hatékonyságra ható tényezőit nézzük meg, tehát, hogy hogyan segíti a hatékonyságot a szürke ötven árnyalata megnézése. Isteni rész lesz. Ezt kérlek csináljuk meg.
– Bónusz.
– A trilógia megnézése után van-e bármi olyan, hogyha hatékonysági fókusszal tudtad megnézni, tehát úgy értem, hogy kerestél benne bármit, ami a hatékonyságra segíthet, akkor azt ki tudod-e nyerni és tudod-e így értelmezni a filmet nekünk?
– Na, ezt megígérem?
– Ezt megígérem Keringőre mindenkinek.
– Akkor én aláírom ezt a szerződést, ugyanis akkor ezt kezdtem el magyarázni, hogy a filmben van egy olyan pont, ahol a gazdag úriember, akinek nagyon sok bőrpaskolója és peckelője van. Ezeket most nem fogjuk megmagyarázni, kedves gyerekek. Szóval, hogy tesz egy szerződési ajánlatot a hölgynek, hogy egy ilyen, bár ott alá-fölérendeltségi viszony van, de hogy akkor mégiscsak egymás társai lesznek bizonyos vonatkozásban, és ennek mindenféle kihatása és szerződésbeli pontjai vannak. Itt mi most egy ilyen kvázi szóbeli szerződést kötünk, amennyiben nem szegecselővel fogsz elverni, hogyha csak 8 horgolós könyvet olvasok el. Most már kedvem támadt horgolni.
– Szerintem nekünk van itthon régről még egy-két könyv, ha kell, akár egy kezdőpark.
– Megijedtem, hogy mi van otthon. Reméltem, hogy horgolunk.
– Igen, igen.
– Úgyhogy jó. Mindamellett, hogy lesz ennek a műsornak érzem, hogy egy esti és egy napközbeni vágott verziója. Talán érdemes továbblendülni abban, hogy most, hogy már kimondatott, hiszen egy dél köttetett kettőnk között, hogy akkor leszek a pajtásod. Ez egy adott évre szól, vagy örökre. Úgy értem, hogy akkor vannak itt ugye élesztő nélkül.
– Ha jól működik, akkor ez nyilván örökre fog jól működni. Tehát, hogy alapvetően a működési modell, és hogyha most neked, aki ezt hallgatod, megvan az, hogy kivel szeretnéd ezt majd kipróbálni, vagy ki az, akivel adott esetben már ezt műveled. Tök jó, hogyha vannak ilyen visszajelzések, akkor az ugye úgy működik, hogy minden év elején vagy minden évnek a legvégén összeállít a páros egy-egy tervet saját magának, amit úgy közösen meg tudnak osztani a másikkal. És akkor az a következő, vagy az adott évre az a menetrend, ami mentén ez az egész tud zajlani. Úgy, hogy ez nincsen kőtáblába vésve. Tehát, hogyha félévkor kiderül, hogy fú, nekem van valami, amit idén mindenképpen meghalok, akkor fölviszem, meg hogyha valami közben elszállt, mert első félévben lett volna haszna, de már július van, akkor az nyilván kikerül a listából ilyen szempontból. Adott esetben nem kudarcként, tehát hogyha én úgy értékelem, hogy hát ez nem is volt egy jó ötlet, akkor felülbírálhatom magamat. De ez adott esetben mindig egy-egy évre van fókuszálva.
– Aha. Mennyire coaching, vagy mennyire tanácsadói jellegű a másik szerepe? Itt azért is kérdezem, bocsánat, mert a coachingot szokták nagyon sokszor egybemosni azzal, hogy akkor itt tanácsokat adnak, pedig az igazából egy kísérést jelent, a tanácsadást, meg tanácsadást.
– Szerintem alapvetően a modell az a coaching jelleget tudja jól követni. Tehát amikor igazándiból én azért vagyok ott, hogy segítsek neked átgondolni azt, hogy neked mi fontos, és hogyha azt látom, hogy elakadsz, vagy te azt érzed, hogy elakadsz, akkor van egy valaki, akinek ki tudod dobni a kérdést, és akinek ezt az egészet fel tudod dobni úgy, mint labdát, hogy akkor ő hova tudná ezt elütni, és akkor újra mozgásba lendítené a dolgokat. Tehát igazándiból ez a feladata a másiknak, az már egy ilyen emberi barátságszintmérő faktor szerintem az, hogy hagysz-e szakszóval baszogatási felelősség kört a másiknak, hogy mennyire szólhat rád, hogyha nem csinálsz semmit. És lehet, hogy egyébként mindent csinálsz, csak nem vezeted, és a másik nem tud róla. Tehát, hogy az meg egy ilyen kis technikai malőr ebben a rendszerben ilyenkor. Erre érdemes odafigyelni, hogy akkor fog jól és súrlódásmentesen működni, hogyha van egy ilyen fapados technikai alap, hogy egyszerűen ott is nyomon van követve az, hogy éppen mivel hogyan állsz, akkor az jó.
– Tehát az nem elég, hogyha én mondjuk az adott megbeszélt, nem is tudom, havonta egy szeánszunkon, vagy kéthavonta egy szeánszunkon, összefoglalom neked szóban, hogy mivel haladtam, hanem az is kell, hogy te menet közben ráláthass arra, hogy Imivel haladjunk?
– Nem feltétlenül. Azt mondom, hogy ez már egy plusz dolog ebben a rendszerben, ezt inkább akkor érdemes átgondolni, hogyha olyan valakivel állsz össze, akinél ki akarod nyitni egy kicsit lelked kapuit, hogy belelásson a hétköznapokba is. És nem csak az ilyen fashion-ök alkalmával húzzátok ki egymásnak a listájából az elemeket, hanem azt mondod, hogy te ezt vezeted így napközben, amikor éppen azt érzed, hogy most ez sikerült, akkor tök jó érzés kihúzni, és a másik látja, hogy te kipipáltál egy feladatot, akkor ez jó. De egyébként a modell maga arra alapszik, hogy bizonyos időközönként beszélgettek egymással, és elmondjátok, hogy mik mennek jól, mik a kihívások, a másik hozzáteszi a magáét, vagy éppen elviszi magának haza a tanultakat.
– A vége felé kanyarodva nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy például milyen gyakorlati tippjeid vannak ezzel kapcsolatosan, tehát mondjuk, hogy mire figyeljünk kategória, mert például nekem most rögtön az jut eszembe, mondjuk egy ilyen beszélgetés, és akkor ez egy ilyen gyakorlati megközelítés, gondolom én, hogy megegyezés kérdése, de aztán majd mindjárt kiderül, hogy ez egyszer szól rólad egyszer rólam, vagy a felénél cserélünk, esetleg ilyen csapongva, ide, egy ide, egy oda a célok tekintetében.
– Én azt mondom, hogy lőjétek be úgy, hogy mindenkiről szól minden alkalom.
– Hát lőjétek be, hát mi vagyunk ketten.
– Akkor lőjük ki.
– Igen.
– Jó estét kívánok mindenkinek, mert gondoltam, mindenki már most megtalálta az elmúlt időszakot.
– Először tisztázd velem. Aztán foglalkozz azzal, aki ezt hallgatja, például veled. Ő majd közben gondolkodik, hogy kivel akarja ezt csinálni. Szerintem álljunk ehhez hozzá úgy, hogy minden egy-két hónapban, ami majd fix időpont lesz, mind a kettőnknek lesznek elakadásai és mind a kettőnknek lesznek olyan nagy haladásai, amit örömmel fog megosztani vagy megkérdezni a másiktól. És hogyha éppen egy olyan szakasz van, amikor nincs, akkor nincs belőle baj, hogyha tényleg nincs, és nem azért nincs, mert nem foglalkoztál vele. Tehát, hogy annyi felelősséget kell mindenkinek magára venni, hogy ezekre az alkalmakra tényleg akkor úgy megyünk el, hogy felelősségteljesen átgondoljuk előtte egy hat és fél hét percben, hogy tényleg naprakészek vagyunk-e saját magunkkal, és nem azért üres a dán lista az elmúlt egy hónapra, mert nem csináltunk semmit, hanem csak azért, mert nem könyveltem ezeket le. És hogyha éppen nyugisabb egy hónapom volt, és azt mondom, hogy nekem most ez így zen volt az elmúlt harminc nap. Én nagyon boldog vagyok ezzel így, akkor lehet ennyi.

– Aha.
– Aha.
– De akkor lesz mind a kettőnknek mondanivalója.
– Na de igen, hogy én mondjuk a kölcsönösségben hiszek, hogy akkor mondjuk esetleg azt mondod, hogy egy órát szántunk erre az egész mindenségre, fél óráig foglalkozunk veled, fél óráig velem, akkor én azzal oké vagyok, legalábbis most csak így megint egy példát előre hozva, de lehet, hogy valóban, ahogy Péter is utal rá, nálad ez úgy működik, ahogy ezt hallja, úgy működhet abban az adott szakaszban, hogy ég a ház, és tök fontos lenne 45 percben átbeszélni, a másik meg azt mondja, hogy amúgy figyelj, kipipáltam négy dolgot, baziból haladtam, nincsenek nagy kérdéseim. Ezt tudom így összefoglalni egy 15 percben, akkor ez is oké. Tehát, hogy mérezze az egyik a másik rovására magát, tehát hogy akkor most én sok vagyok, vagy sok a másik.
– Nem, alapvetően ehhez az egészhez szerintem úgy kell hozzáállni, hogy ennek csak pozitív dolgai vannak. Tehát, hogy ebben nincsen semmi olyan, ami buktatója lehet. Tehát hogyha nem működik, akkor nem működik, és akkor ennyi volt. Tehát, hogy nem fogsz rajta veszíteni dolgot. Én azt azért érzem, aztán remélem, nem ez, csak a személyes oldalam domborodik ki, hogy azt azért érzem, hogy mondjuk, ha a másik bazi ól halad, én meg nem, bár nem ugyanazok a céljaink, tehát lehet, hogy a nyolc horgolós könyvvel szemben az áll, hogy négy márványszobrot kick-faragok, és mondjuk a másik ezt megteszi, én meg arra sem voltam képes, hogy tíz horgolós könyvet elolvassak, akkor érezhetem szorul magam, hogy hát igen, viszont, bocsánat, hadd tegyem én hozzá azt a felszabadító mondatot, hogy nem ugyanazok a céljaitok, és nem ugyanazok az életkörülményeitek, ez csak arról szól, hogy vannak feladatok, amiket együtt átbeszéltek, tehát nem alkarméregetés.
– Nem, nem, nem. Tehát, hogy itt az egész produktivity pajtás fogalomkörnek az az egyetlen egy létjogosultsága, hogy saját magam felé a fegyelem fenntartása, a saját rendszerem karbantartására az, hogy én mindig csináljam azt, amire szeretnék fókuszálni, és ne hagyjam elveszni magamat, az megoldható egyedül is. Nem kell, hogy legyen bárki, aki ebbe beleszól, viszont egy nagyon-nagyon felüdítő dolog tud lenni az, hogy időről-időre lesz valaki, akivel ezt ki tudom ventilálni magamnak, aki időről időre tud segíteni abban, hogy újra irányba tudjam magamat tenni. Tehát nem a másiknak engem irányba. A másik csak segít egy másik nézőpontból megközelíteni ezt az egészet. És segít tartani magamat ahhoz azokhoz az elvárásokhoz, amiket én támasztok magam felé. Tehát, hogy ez a külső kényszerítés, passzolgatás nincs, hiszen én állítom a kihívást magamnak. A másik csak ezt elfogadja, és segít ebben nekem maximum. Lehet tippet adni a másiknak. A fiú szerintem tizenkettőt is el tudsz olvasni idén, csak mondom.
– Nem, nem tudok. Na, mondj még vagy két tippet, aztán a mai napon akkor a pajtásságunk megpecsételésével végezzük.
– Hát akkor itt az E-v-es kő előtt, akkor két dolgot mondanék, hogy hogyan válasszátok ki ezt az egészet. Hogy próbálj olyannal pajtáskodni, meg próbálj olyannal párba kerülni, akivel azt tudjátok mondani, hogy mind a ketten motiváltak vagytok abban, hogy ez működjön. A saját hatékonyságotok és mind a kettőtök motivált abban, hogy segítsetek a másiknak. Jó, tehát abszolút kell, hogy legyen egy lelkesedés a másik felé is, hogy próbáljátok meg tényleg komolyan venni. Ez egy próba. Tehát hogyha még olyan valakivel állsz össze, akivel nem, akkor ez egy próba, és nem örökre szól. Tehát megcsináltak egy tervet, és lehet, hogy félévkor azt mondjátok, hogy nem tudom, nem működik, és akkor hagyjátok. De hogy igazándiból, ha végigcsináljátok az évet, utána is azt mondhatjátok, hogy tök jó oldal, hogy így, de ha meg az van, hogy végigcsináljátok az évet, és rájöttök, hogy tök sokat adtatok hozzá egymásnak. Ha csak annyi, hogy azt mondom, hogy én 20 százalékkal voltam szerintem produktívabb, csak azért, mert beszélgettünk, és lelkes lettem. Tökre megérte. Ez az egyik. Tehát legyetek mind a ketten motiváltak. A másik pedig pont ebből fakad szerintem, hogy próbál olyat keresni, aki előtt nem vagy szégyenlős. Tehát akivel kicsit a felszín alatti problémákat is meg tudod beszélni, mert az sokat segít. Tehát vannak olyan őrlődések, amiket az ember szívesen megbeszél azokkal, akikkel inkább olyan kapcsolatban van, ebből nagyon kevés van nyilván mindenkinek. Ha ez a kettő összejön, hogy motiváltak vagytok egymás hatékonyságának a támogatására. És egyébként még van egy olyan fajta bizalom, hogy nem feltétlenül beszélgetni olyan témákról sem, ami nem feltétlenül a napi munkavégzés vagy a ház körüli teendők, meg az ilyen általános témák, az csak színesíti és hozzáad ehhez az egész produktivity pajtás rendszerhez.
– Nagyszerű! Már meggyőztél akkor még egyszer a szerződésünk aláírásában.

Egy kérdésem van már csak, ami már itt tulajdonképpen a végéhez vezet, a végének azon pontjához, amikor még egy-két dolgot szeretnénk ajánlani neked, hogy például, ha már itt kibontakozott egy ilyen kapcsolat, és mondjuk lehet, hogy neked is van ilyen kérdésed, hogy hogy működik ez. Azt nem tudom elképzelni, jelenleg még teljesen pontosan, hogy mondjuk ez nyilvánosan működjön-e a mi vonatkozásunkban, vagy ne nyilvánosan működjön, vagy csak olykor működjön nyilvánosan. Ez ügyben egyébként a bátortalanságomat máris egyfajta ilyen szavazássá módosítanám, hogyha szerintem egy kilúgozottabb verzió, de érdekel téged, hogy hogyan zajlik mondjuk egy ilyen, akkor azt hiszem, hogy lehet, hogy egyet-kettőt tudunk reprezentálni, ez most csak feltételezés, mert nem biztos, hogy a teljes személyes céljainkat behoznánk oda, de egy-kettő üzleti, akár a podcast ügynökségünk vonatkozásában is. Tehát, hogy el tudom képzelni, hogy mondjuk egy ilyen próbadolgot megmutassunk egy extrában, vagy csak a diszkót szervelen, vagy bármi.
– Én azt gondolom, hogy aki belépett a klubba, ott vannak nyilván olyan részek, amiket csak tényleg az aktív klubtagsággal rendelkezők tudhatnak elérni, oda mindenképpen be fognak ezek a dolgok kerülni, mert ezek azok a mély tanítások és tanulások részünkről is, amiknek szerintem nagyon nagy értéke lesz azért nekünk is, de egyébként mindenki másnak is. Úgyhogy ezeket én nagyon szívesen osztanám meg ezzel a körrel.
– Azt azért még tisztázzuk, hogy mondjuk ennek a feltételeit, azt egyrészt a discordon is, vagy mondjuk a weboldalon is lehet tudni, vagy utánanézni?
– A weboldalon vannak a klubtagságról bővebben infók, ott van a projektblue.hu/klub, URL-en, és akkor ott le van írva, hogy van két típusú tagsági szintünk, úgyhogy abba bármelyikbe, ha valaki becsatlakozik, akkor az összes ilyen típusú tartalmat eléri. Most is, később is, visszamenőleg is, tehát, hogy itt nincsen időbeli korlát se.
– És hát egyébként is, hogyha más kérdésetek lenne, akkor nagyon ajánljuk a discort szerverünket, ahol a hétköznap többi részében is beszélgetünk egymással, és ugye ma már előkerült, hogy akár még egy ilyen Productivity Tinder kategórián belül még társat is találhatsz magadnak erre a kalandra, amelyre akár bíztatunk is, mi már foglaltak vagyunk, tehát én a szívemet nem adom oda másnak, meg a listámat sem, azt akkor majd ezentúl a Péteré. És hát akkor együtt akkor majd így megnézegetjük. Ajánlottuk akkor már így a weboldalunkat, a discord szerverünket, még egy valamit szeretnénk ajánlani az előző részeinket, amelyet hallgass meg bátran. Sőt, a Showcast Podcast ügynökség más műsorait is nagy szeretettel ajánljuk neked, amelyben van jó néhány, akár a hatékonysággal kapcsolatos műsor is.
– Így van.
– Hát azt hiszem, ennyi. Most már így igába hajtva, új párral, új életet kezdve, akkor már csak az marad, hogy mi adáson kívül megbeszéljük a részleteket, amelybe már téged nem avatunk bele, viszont nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy majd hogyan alakul a te életed, úgyhogy beszéljük meg majd ezt legközelebb, addig is akkor a Jóisten áldjon meg téged. És hát innentől szerintem úgy fogunk akkor elköszönni, hogy pajtások, úgyhogy viszlát, pajtások!
– Sziasztok pajtások!
– Hatékony leszek Podcast, ha jobb akarsz lenni saját magadnál.