Hogyan regenerálódj hatékonyan? [Podcast]

szeptember 26, 2024

Hatékony hanganyag!

Hallgass bele

Iratkozz fel:

Írva is, amiről beszéltünk

Miről fog szólni ez az epizód?

Hogyan lehet jól pihenni?

Nem feltétlenül egyértelmű, hogy a két hetes szabi legyen a megoldás. Az soha nem jó irány, hogy évente 11 és fél hónapot azért dolgozzunk megfeszülten, hogy 2 hetet pihenhessünk majd.

Ugyanitt, az sem egyértelmű, hogy mi is az, ami igazán pihentet.

Teszteltem magamat, a Firstbeat Life eszközével a nyár folyamán. Munkában, több féle szituációban és pihenés közben is, több helyzetben.

[Ha szeretnétek igénybe venni Ti is a FirstBeat Life méréseit, akkor most van egy szuper lehetőségetek erre: ha megrendeltek egy mérést magatoknak, akkor használjátok a NEXT10 kupon kódot és kaptok 10% kedvezményt is!]

Kiindulási helyzet: a nyári két hetes szabi altt kipihenjük az éves fáradalmakat.

A valóság: sokszor a munkában többet tudunk pihenni fizikailag, mint pihenés közben. ÉS nem feltétlenül azért, mert nem dolgozunk rendesen.

De ha így is lenne: a TikTok pörgetés sem épp egy regeneráló folyamat a szervezetünknek.

A reziliencia és regeneráció tesztem

4 tesztet futtattam le:

Munkában, hajtós, “muszáj” napon
Munkában, oktatás közben, ahol én is teljes mértékben bevonódtam egy tényleg szuper csoporttal
Pihenés közben, ahol családi kiránduláson voltam, több mint 1000 lépcsőfokot mászva meg aznap, sétálva ~10 km-t
Pihenés közben, ahol semmi más dolgom nem volt, mint csalizni, bedobni, halat kihúzni és újra előröl, sokat ülve. Horgásztam.

Ha szeretnél előre szaladni és csak a lényeget megtudni

Az eredmény meglepő eredményeket hozott. Sok esetben nem a pihenés a pihentető és nem a munkahely a fárasztó, ahogy ezt én is bebizonyítom most neked, aki pedig távol tartom magam a két hetes szabi hajszolástól, munkában pedig hajlamos vagyok belelendülni és ha nem kontrollálnám magam tudatosan, akkor túl sokat is melózni egy nap, ha olyan feladataim vannak, amiket szeretek.

Mindezt úgy, hogy igyekszem itthon is lenni. Fejben is, mert fizikailag a home office miatt azért elég könnyű dolgom van igazából. De ennyivel nehezebb is fejben hazaérni, pont emiatt.

Munka közben

Két olyan alkalmat választottam, mi elég eltérő terhelés volt mentálisan nekem, feladat típusát tekintve is.

Az első nap, amit mértem egy fontos nap volt a cégem életében, több fontos árajánlatot is ki kellett küldenem, ellenőrizni azokat, felvenni a kapcsolatot a leendő ügyfelekkel. Mellette több meglévő ügyféllel is egyeztetni a következő időszakot stratégiai szempontból, ötletelni és megtervezni a célokat.

A másik nap pedig egy NEXT Academy oktatás volt, aminél őszintén még én is azt gondoltam volna, hogy le fog meríteni, mert az oktatásokon mindig nagyon bevonódom és igyekszem az oktatáson résztvevők minden rezdülésére reagálni.

Tippelj melyik a kimerítőbb? Egy feladatra fókuszálni és elmélyülten dolgozni, vagy 16 emberre figyelni egyszerre, mellette 8 órán keresztül beszélni és oktatni, kérdésekre válaszolni, látni – ráadásul Zoomon keresztül – egy fél rezdülésből, ha valakit épp elveszítenél egy gondolatmenettel és visszaterelni a többiekhez.

Én egyértelműen a másodikat mondtam volna, mert az folyamatos reagálás és tervezés egyszerre. Figyelve az általam leadott anyag minőségére és a technikai körülmények minőségére, de mellette befogadni a közönségtől is a visszajelzéseket, reagálva rájuk.

Az első egy olyan feladat, aminél megvan a tér és a lehetőség az elmélyülésre, mély munkára.

A valóság megdöbbentő volt. Pont a fordítottja történt.

Míg oktatás közben, bár láthatóan merítettem az erőforrásaimat, voltak pihenőim, sőt még akár kis regenerációs percek is, amikor felszabadultam (szerintem a témakör váltások között, amikor fellazítom kicsit az oktatás anyagát).

Addig a fókuszált munka közben minden idegszálam megfeszül és egy célra összpontosítva alkotok, akkor sok esetben (mint most se) nem jut eszembe annyi, hogy tartsak egy kis pihenőt, felfrissítve az elmémet.

Külön jelöltem is azt az egy órát, ahol egy meeting miatt félbeszakítottam ezt a folyamatot.

Nem éreztem azt, hogy meríteném magam, élveztem ezt a feladatot is és szuper napot zártam! Talán az idei év üzleti szempontból legsikeresebb napját a marketing ügynökségünk számára. Mégis olyan volt, mintha komoly fizikai munkát végeztem volna végig, szünet nélkül.

Még a következtetések levonása előtt, nézzük meg, mi történt, amikor hivatalosan is pihenőn voltam.

Vakáció alatt

A szabi helyett szándékosan használom a vakáció szót, ha szeretnéd tudni miért, akkor hallgasd meg a Hatékony Leszek podcast Pongor-Juhász Attilával készült epizódját, ahol arról beszélgettünk, hogyan építette fel Attila azt, hogy el tudjon menni akár 30 napos 100%-os vakációra a cégéből (no email, no telefon, tényleg 100%) – ezzel kapcsolatban külön köszönöm a tanítást Attila!

A pihenőidőből két olyan napot választottam, ahol mind a tevékenység intenzitása, mind a társaság már volt, hogy legyen két tényleg szöges ellentétben álló példám.

Az első nap a családé: itt együtt, négyen mentünk el egy csodás kirándulós napot tartani. Ezúttal Esztergomra esett a választás, hogy nézzük meg az ottani várat. Hirtelen felindulástól vezérelve végül a bazilikát is megnéztük a kriptától a kupola külső peremén tett 73 méter magas sétáig. (utóbbit mindenkinek ajánlom, aki még nem próbálta, maradandó élmény!

Ez a nap egy jó másfél órás vezetésből állt oda (majd ugyanennyi vissza), körülbelül 10 kilométer sétából, a balizikában a kupoláig 413 (ha jól emlékszem a pontos számra…) csigalépcsőből állt. Utóbbi mentálisan is elég nyomasztó volt, a felső részen már olyan keskeny volt, hogy alig fértem el és ez semmiképp sem tesz jó az ember klausztrofób énjének, még ha látványosan nem is zavart ott.

Miután ezzel megvoltunk, még bejártuk a környező parkot is, fotózkodtunk mindenhol és mindennel. A napot pedig egy pár kilométerrel távolabb található, dombtetőn található étteremben zártuk, mesés kilátással.

Tényleg minden szuper volt és pokolian fáradt voltam, fájt a lábam és otthon pillanatok alatt aludt el mindenki.

A másik nap egy sokkal inkább “énidő” nap volt, mint bármi más. Reggel – nem túl korán, mint az igazi veterán pecások, de azért mindenki előtt bőven – keltem, összepakoltam és mire felkelt volna bárki, már úton is voltam a tett helyszínére, ugyanis előző délután már mindent beszereztem és bepakoltam, amire csak szükségem lehet.

A nap további részében kint a parton ültem, álltam, bedobtam, kitekertem. Halat fogtam, visszaengedtem. Közben podcastet és hangoskönyvet hallgattam. Idilli volt.

A számok tengere, a mért regeneráció eredmények

A végére hagytam a számokat, hogy először lássátok ti is, mivel indultam neki.

A végeredmény abszolút érdekes volt.

Ami igazán kimerítő volt, az a horgászat volt. Mintha maratont futottam volna, a partra érkezéstől a kora délutáni hazaindulásig folyamatosan készenlétben voltam és égetett a szimpatikus idegrendszerem.

Utána következett az oktatás, ahol elvileg ezer felé kellett figyelnem, mégis csak enyhén merített le.

Ezt követte a családi kirándulás. Az a nap sokszor meg lett szakítva töltődéssel, enyhe fizikai aktivitásokkal és ennek a jótékony hatása látszik is a statisztikákon. Itt a kimerülés szintje azért volt magas, mert csak meg kellett mászni a bazilikát és elfogyott az a 10 kilométer is lábbal. De sokkal keményebb számokra számítottam, mint amik végül kijöttek.

A kőkemény oktatásnál miért nem merültem ki teljesen, pedig pont arra számítottam? Sokat gondolkoztam ezen és olvastam a témában, de végül két dologra szűkítettem le:

A csapat hiperjó volt. Interaktívak, nyitottak. Sokat kérdeztek, olyat is akár, amire nem tudtam azonnal válaszolni. Közel 10 évnyi hatékonyságnöveléssel kapcsolatos tréning után mindig kellemes meglepetés, amikor megakasztanak annyira, hogy át kell gondoljam az összefüggést, vagy problémát. A családi kirándulásnál is sok minden történt, beszélgetések, rennngeteg nevetés, de közben túrázás, kis pihenő és fotózás, hegymászás, majd még több nevetés. Változatos volt és változatosan igényelte a figyelmemet is.
A folyamatos tematikus váltások miatt nem tudtam elmerülni és olyan “hatékony” lenni, ami ahhoz kell, hogy igazán emlékezetes dolgot tudjak létrehozni. Amikor arra van szükség, hogy alkoss és teremts fantasztikus dolgokat, akkor elmélyülten dolgozol és ki tudod zárni a világod többi részét. Ilyenkor pedig egészen nagy mértékben dolgozik az agyad és az elméd is, és ez ugyanúgy, mint egy célirányos fizikai edzés, zabálja az erőforrásokat. Ugyanígy a horgászatnál cserébe az énidőért folyamatos koncentrációt igényelt tőlem és fókuszált figyelmet. “Vadász” üzemmódban működsz ilyenkor. Ezen még az sem segített, hogy közben podcasteket hallgattam, ami bizonyos fokig tompítja az ilyen erős fókuszú helyzeteket.

A végső következtetés regenerációhoz

Nem kell minden esetben az a cél, hogy tökéletesen relaxált állapotban legyünk ahhoz, hogy pihenni tudjunk.

A pihenésnek is vannak fajtái. Ahol fizikailag pihenek, ott lehet mentálisan fáradok, és fordítva is. Ha énidőm van, az nem feltétlenül lesz pihentető, regeneráló. Bár itt tűzöm hozzá azt is, hogy az én esetemben, bár a cél ez volt, nem volt haszontalan, mert fizikailag fárasztott, de egy ilyen alkalom mentálisan tölt fel és leszek reziliens a mindennapi kihívásokkal szemben. Ami szintén hasznos.

Mindig mérlegelni kell, hogy mi az, amit akarunk és miért. De azt is látni kell, hogy annak mi az ára. Ha megvan az egyensúly, akkor leszünk ellenállóak a kihívásokkal szemben és akkor tudunk hatékonyan regenerálódni minden nap!

Hatékony videó!

Inkább néznéd is?

Ne maradj le a friss hírekről

Legyél ott a felvételeken!

Szeretnél online lenni a podcast felvételeken?

A Hatékony Leszek Discord tagjainak lehetősége van arra is, hogy ott legyenek velünk a felvételeken online.

Kérdezhettek az adás tartalmával kapcsolatban, a felvétel után együtt ki tudjuk beszélni, hogy mit gondoltok a témáról.

Sőt, akár vendégként egy-egy epizódban vendégül is láthatunk majd, ha olyan témád van, amiből hasznos epizód készülhet.

Ha érdekel, akkor erre vedd az irányt:

További podcast epizódok